Meddig bírják a halak víz nélkül anélkül hogy komolyabb bajuk lenne?

A túltelített oldószerben oldódik az oldandó anyag?

Egy ideig oldódik, de utána szerintem nem oldódik.

Én ezt a felfokozott hangulatot oldom, mégpedig egy kérdéshez kapcsolódó információval.

Vannak olyan halak amik légköri levegö "lenyelésével" is tudnak oxigént felvenni, ami emlékeim szerint valahogy kapcsolódik az úszóhólyaghoz, ill annak egy bizonyos változatához. Tehát a börön keresztüli és kopoltyús megoldás mellett ilyen is van. Ha jól tudom nem csak a tüdös halaknál van ilyen.

Sajnos nincs idöm utána keresni, ha van valaki aki gyakrabban találkozik ilyen témával és tudna linkelni(tudja hol keresse) azt megköszönném.

Ezek olyan halak, ahol az úszóhólyag össze van kötve a gyomorral.

Ezek a halak úgy is tudják szabályozni a magasságukat, hogy levegőt préselnek ki a hólyagból, illetve néhánynak vannak gázmirigyei is (a hólyagba nyílik).

#14 honnantudhatnám

Szerintem a béllégzésre gondolhatsz, illetve arra is. Talajlakó halaknál, például harcsáknál gyakori megoldás. Lényegében levegőt nyelnek le s egy bizonyos bélszakaszukban képesek azt hasznosítani. Így jobban boldogulnak az oxigénszegény vízben, meg általában ők a partra vetődve is ellenállóbbak mint az “átlag hal”.

Na meg béllégzés mellett léteznek ugye bőrlégzésűek, labirintkopoltyúsok, ott vannak még az iszapugró gébek is stb. Meg vannak olyan fajok (talán a kígyófejű halak közt?) amik ha kiszárad a tó amiben élnek akkor beássák magukat az iszapba, “betokosodnak” s így hetekig-hónapokig kihúzzák a következő esőzésig. Persze ilyenkor jóformán semmi aktivitást nem mutatnak. Szóval a fő kérdésre a válasz az ,hogy: attól függ. Megfelelő körülmények közt vannak fajok amik órákat-napokat kibírnak (aktívan tevékenykedve), mások perceken belül megfulladnak.

Ez a kis díszhal is tud levegőt hasznosítani:

[link]

Ezek nem az úszóhólyagon, hanem egy külön szerven keresztül intézik.

Van kopoltyúja is, de ha nem tökéletes a vízminőség, és nem fér hozzá a levegőhöz, akkor vízbe tud fulladni.

A videóban beszélnek róla.

#16 köszönöm, igen erre a béllégzésre gondoltam. A többi módszer is teljesen ide való, a beásás a tó kiszáradása esetén, stb. Emellett az angolna nagyon jó példa a börlégzésre, úgy tudom akár 10 km-es távokat is megtesznek szárazföldön, hogy elérjék az adott folyóágat, vagy újat találjanak. Nekik is annyi nedvességre van csak szükségük, hogy a börük ne száradjon ki, tehát a napsütötte csontszáraz tarlón ök sem húzzák sokáig.

A cápák jutnak még érdekesség szintjén eszembe. Mivel nekik nincs merev kopoltyúfedöjük nem csak vízre, hanem folyamatos mozgásra is szükségük van a víz kopoltyúívek közötti áramoltatásához, ha nem mozognak akkor vízben is megfulladnak.