A csillagképeket alkotó csillagok helyzete egymáshoz képest soha nem változik?

Mert irtózatosan messze vannak. Próbáld ki, hogy felmégy egy hegytetőre (mondjuk a Mátrába), és a kilátóból megézed két távoli tereptárgy egymáshoz viszonyított helyzetét (pl. két hegycsúcsét, vagy két távoli fáét). Aztán ellépsz oldalra egyetlen lépést, és megnézed onnan is. Látsz változást? Nem, mert a lépésnyi távolság olyan minimális mértékben befolyásolja a távoli tereptárgyak látszólagos szögét, hogy azt a szemed nem képes érzékelni.

Ugyanez van a csillagokkal is. Az a 300 millió kilométer, ami a Föld pályájának két legtávolabbi pontja között van, olyan picurnyi távolság akár a legközelebbi csillaghoz képest is (kábé 40 ezer milliárd km), hogy látszólagosan semmi változást nem okoz a csillagok látszólagos helyzetében. Ez durván 100.000-szeres különbség. Ha nagyjából pontosak akarunk lenni az arányokat illetően, ez azt jelenti, hogy egy 10 km-re lévő tereptárgy helyzetének változását akarnád érzékelni azzal, ha 10 cm-nyit lépsz arrébb. Milyen változást fogsz látni? Semmilyet. Mint ahogy a csillagoknál sem a Föld téli és nyári pozíciója között.

De, befolyásolja.

KETTŐ darab csillag helyzete változik az év során, ezek vannak elég közel. Ezek egy kis ellipszist írnak le egy év alatt.

Sajnos, amelyik jobban látható, az a déli féltekén.

A cikk elején lévő animáción a Göncöl Szekér látszik, 100 000 évvel ezelőttől 100 00 évvel későbbi állapotig.

[link]

"A csillagok sajátmozgásán az égbolton történő pozícióváltozásukat értjük, amely gyakran csak több évszázados vagy évezredes időskálán érzékelhető."

[link]

->"a Földünk mozgása, ami szintén iszonyatos nagy sebesség (106.000 km/h), hogy-hogy nem befolyásolja a Földről látott csillagok konstellációját"

Befolyásolja, de csak az aránylag közeli csillagok esetén. Ilyenkor mondjuk, hogy a csillagnak van "parallaxisa", és ezt fel lehet használni távolságmérésre. Távoli csillagok esetén ez annyira kicsi, hogy nem mérhető, vagy csak nehezen és pontatlanul.

[link]