Melyik galváncella a helyes?

Mind helyes.

A lényeg, hogy záródjon az áramkör, ez minden esetben megtörténik.

A különböző típusú sóhidak különböző ionlokat engednek át jól, ez adja a változatosságot.

Az KCl nél pl a kálium és a klorid is kb azonos mozgékonyságú így mindkettő számottevő áramot tud átvinni.

Vagy a diafragmák pl nem ritkán anion vagy kationszelektívek.

De egy része lehet sima konvenció is pl. ha egy db zebkendővel zárod az áramot, ott a cink és a szulfát is tud mozogni de a cink a pozitív töltésű, és ugye a fizika az áram irányát a pozitív töltésekkel jelöli ki (még akkor is ha azok pont mozdulatlanok)

A lényeg, hogy a töltések megmaradjanak. Ha valami miatt nem marad meg (mert mondjuk az ionok nem tudnak mozogni a két elektrolit között) akkor egy adott potenciálkülönbség után a reakció egyszerűen leáll. A sóhídon keresztül ionok tudnak közlekedni. Ez egy nagyon híg zselészerű anyagból van, éppen csak annyira szilárd hogy ne folyjon ki a csőből. Kb a >90%-a víz egy tudnak benne közlekedni az ionok. Viszont nagyon lassan. A cella elméletileg működik akkor is, ha a sóhídban semmi ion nincs, csak víz és a zselésítő anyag. Ebben az esetben is átmennek rajta a cink és szulfátionok, csak lassan. Normálisan akkor fog működni a cella, mire a két elektrolit ionjai rendesen belediffundáltak.

Ha valaki ezt nem akarja kivárni akkor eleve már ionokat rak a sóhídba amik nem lépnek reakcióba az elektrolittal. Ebben az esetben ezek az ionok fognak az egyik másik elektrolitba átvándorolni. Persze ha nagyon sokáig megy a reakció akkor végül ezek az ionok kifogynak a sóhídból és feltöltik azok az ionok amik az elektrolitban is vannak.

Nem tudom hogy a könyvben miért így ábrázolták. Ha sóhíd van, vagy mindkét ion számára átjárható a membrán akkor bizony mind a szulfát mind a cink ionok vándorolnak, persze eltérő sebességgel.

A sóhídban alapesetben vannak ionok (ez lehet KCl, vagy NaSO4, stb) ezek is mozognak a megfelelő irányban. Nyilván miközben fogynak ki az ionok a sóhídból közben telnek meg a cink és szulfát ionokkal és haladnak ezek is a megfelelő irányba. Ezek egyszerre történnek, de mindenki csak mást és mást emel ki és ábrázol ezekből.

Főleg hogy a sóhíd is mindnekinél mást és mást jelent. Nálam a KCl-os géllel megtöltött üvegcsövet, valakinél a folyadékkal (ebben is van KCl) megtöltött üvegcsövet aminek a két vége porózus dugóval le van zárva és létezik még az a megoldás ahol egy szűrőpapírt lógat az ember a két oldatba. A szűrőpapír felszív mindkét elektrolitból ionokat így ott nincs KCl. Nyilván annál a tankönyvnél ahol szűrőpapír a sóhíd, ott nem fogja mutatni a kálium és klorid ionok vándorlását, merthogy ott nincs is.

(Korábban írtam olyat hogy az üvegcsöves sóhíd ionok nélkül is működik ezt inkább felejtsd el. Ez csak nagyon elméleti fejtegetés volt, a gyakorlatban ez nem használható.)