Ha megszűnne vagy erősen csökkenne a légszennyezettség, akkor idővel helyreállna a globális felmelegedés miatti össze-vissza időjárás, vagy ez most már visszafordíthatatlan?

Úgy vélem, valahol a határon lehetünk.A tudósok egy része szerint még - nem kis nehézségek, szenvedések árán - visszafordítható a folyamat, egy másik része szerint, már nem.

A politikusok hozzáállását tekintve, nem sok esélyt látok a pozitívabb kimenetre.

A Covid alatt, amikor drasztikusan leállt minden - megnézték, és még EZ IS KEVÉS LENNE a visszafordításhoz.

Utána meg ismét beindult minden - de hajszálra pontosan, nehogy már akár egyvalami is jobb legyen!

Már visszafordíthatatlan.

Sőt, nem csak hogy visszafordíthatatlan, de lassítani sem tudjuk már érdemben.

Az a helyzet, hogy amikről évtizedekig pofáztak a tudósok, hogy nem szabad elérni azt a bizonyos fordulópontot, amikor már öngerjesztővé válik a folyamat, és az emberi kibocsátás helyett már a pozitív visszacsatolások lesznek a klímaváltozás legfőbb hajtómotorjai, ami mellett az emberi tevékenység már eltörpül, na ezt a pontot sajnos elértük.

És ezeket a pozitív visszacsatolásokat semmilyen módon nem tudjuk befolyásolni, ehhez nagyon kicsik és kevesek vagyunk.

A saját kibocsátásunk volt az egyetlen dolog, amit befolyásolni tudtunk volna.

És ha időben elkezdtük volna a komoly kibocsátás-csökkentést, mondjuk 30-40 évvel ezelőtt, és mondjuk 2010-re elértünk volna egy közel nulla közeli kibocsátást, akkor el lehetett volna kerülni azt, hogy eljussunk a fordulópontra.

De sajnos nem így történt, és innentől kezdve már a legkisebb probléma az emberi CO2 kibocsátás.

Annál már nagyságrendekkel nagyobb gond például az óceánok elsavasodása, azaz telítődnek CO2-vel, azaz lényegesen csökken az elnyelő képességük.

Na ezzel pl. az égvilágon semmit nem tudunk már kezdeni.

Egy kádnyi vízből még ki tudjuk vonni a CO2-t, semmi gond. Vagy egy úszómedencényi vízből.

De itt a világ összes óceánjának vizéről van szó.

Egy másik, a CO2-nél jóval nagyobb probléma a vízgőz, ami szintén egy üvegházhatású gáz.

Ami meg azért keletkezik, mert ahogy melegszik a hőmérséklet, egyre inkább párolognak az óceánok, ami még több vízgőz, még több melegedés, még több párolgás, etc.

Ezzel sem tudunk semmit kezdeni. Nem tudjuk lehűteni az óceánokat.

Egy harmadik, a permafroszt felolvadása, ami metánt bocsát a légkörbe, ami a CO2-nél egy sokszorosan erősebb üvegház hatású gáz.

Hát itt is az a hírem van, hogy a permafrosztot se tudjuk visszafagyasztani.

A növekvő forróság miatt olyan iszonyatos erdő és bozóttüzek pusztítanak már gyakorlatilag menetrendszerűen minden évben, amik szintén óriási nagy mennyiségű CO2-t juttatnak a légkörbe.

Na itt is az van, hogy nem igazán tudunk mit kezdeni ekkora tüzekkel.

Se megelőzni, se eloltani időben nem tudjuk.

Persze ha földtörténeti távlatban gondolkodunk, akkor igazából az a tapasztalat, hogy voltak már ennél jóval nagyobb mértékű felmelegedések és lehűlések is, csak azok marha lassan, több tízezer, százezer év alatt mentek végbe.

Szóval ilyen időskálán gondolkodva helyre fog ez majd állni egyszer, úgy 50-100 ezer év múlva.

Csak lehet, hogy azt már az emberiség nem fogja megélni, pláne nem beszélve a ma élő emberekről és azoknak az 1. 2. 3. stb. generációs leszármazottjairól.

De ha a saját életedet, meg a gyereked, unokád, dédunokád, ükunokád életét lefedő időtávon érted a kérdésedet, akkor a válasz:

nem, nem fog helyreállni, sőt, a qrva rossz hír az, hogy egyre gyorsuló ütemben, exponenciálisan romlani fog a helyzet.

És hogy milyen gyorsan, a legtöbb embernek erről is nagyon optimista illúziói vannak, azt hiszik, hogy 30-40-50 év múlva jönnek itt a komoly bajok.

De a valóság az, hogy pl. itt, Magyarországon 6-8 év, és tavak jó része gyakorlatilag megszűnik létezni.

A Balatonban még időszakosan lesz víz, de az sem tartja magát sokáig, 10-15 év, és már ott is csak pocsolyák lesznek az egykori tó területén..

érdekes élmény lesz ott ülni a kiszáradt, repedezett talajú tómeder partján egy lepusztult stégen, és mesélni a gyerekednek, hogy képzeld el, kisfiam, amikor én fiatal voltam, itt víz volt, amíg a szem ellátott, és úsztunk és labdáztunk és vitorláztunk és komp közlekedett a két part között.

El sem tudja majd képzelni, neki már az lesz a természetes, amit lát.

Szóval ez van, ráb-sztunk, itt már csak az alkalmazkodás jöhet szóba egy nagyon barátságtalan klímájú világhoz, ez az igazság, bárhogy is értékelik majd a hurráoptimista lepontozók ezt a választ.

"És hogy milyen gyorsan, a legtöbb embernek erről is nagyon optimista illúziói vannak, azt hiszik, hogy 30-40-50 év múlva jönnek itt a komoly bajok.

De a valóság az, hogy pl. itt, Magyarországon 6-8 év, és tavak jó része gyakorlatilag megszűnik létezni.

A Balatonban még időszakosan lesz víz, de az sem tartja magát sokáig, 10-15 év, és már ott is csak pocsolyák lesznek az egykori tó területén.."

mielőtt zokogva temetnénk a Balatont: az eddigi megfigyelések szerint a Kárpát-medence éves csapadékmennyisége nem mutat csökkenő tendenciát.

a szélsőséges csapadékeseményekkel, hosszabb aszályos időszakokkal, extrém kiadós hirtelen esőkkel viszont egyre inkább meg fog gyűlni a bajunk.

Ezzel az a helyzet, hogy ha a Kárpát-medence időjárása esetleg normális maradna, akkor olyan gyorsan fognak minket innen kirúgni, hogy pislogni sem tudunk majd.

Ha életben hagynak.

De nagyjából mindegy, mert a környező sivatagokban nem fogunk tudni megélni.

#8

"az eddigi megfigyelések szerint a Kárpát-medence éves csapadékmennyisége nem mutat csökkenő tendenciát."

Az egy dolog, de ez csak egyetlen tényező a sokból.

Néhány másik:

Említettem a párolgást, ami igen erősen fokozódik, és ugye alap fizika, hogy minél melegebb a levegő, annál több párát képes kicsapódás nélkül tárolni.

A másik, hogy minél forróbb lesz a klíma, annál inkább nő a vízfogyasztás is - pl. kánikulában jóval több vizet kell kiöntözni a mezőgazdaságban, ha nem akarunk éhendögleni.

Egy harmadik, hogy Magyarországot vízzel gyakorlatilag a rajtunk átfolyó folyók táplálják, viszont a "csőben" előttünk van még néhány másik ország, akiknek szintén szembe kell nézniük a klímaváltozás hatásaival, a vízhiányra/megnövekedett vízigényre nekik is megoldást kell találniuk, így egyre több és több vizet vesznek ki például a Dunából, és annál kevesebb jut el hozzánk.

És végül, az empirikus adatok.

A természetes vízkészlete egy tónak, mint a Balatonnak, 3 tényezőből áll, a csapadékból, a hozzáfolyásból és a párolgásból.

És az tény, hogy a Balaton hozzáfolyási mennyisége erősen csökken a 70es évek óta, ezt mérik, erről adatok vannak.

Az is tény, hogy a párolgás mértéke nő.

Na most innentől egyszerű a matek.

Ahogy írtad, a csapadék mennyisége várhatóan nem csökken. De nem is nő.

Ellenben a hozzáfolyás csökken, a párolgás nő.

Eredmény: csökkenő víztömeg.

A kisebb tavakon, mint pl. a Velencei-tó, meg lehet figyelni, hogy mi a folyamat, mert az jóval kisebb víztömeg, így gyorsabb is a változás.

A Balaton egyelőre még azért nem ilyen látványos, mert magyar viszonylagban azért egy bazinagy víztömegről beszélünk, de csak idő kérdése.