Mi alapján mondjuk az agy egyik részében megjelenő képre, hogy létező, míg egy másik részében megjelenő képre, hogy nem létező?

Ha elképzelsz egy almát, azt csak te „látod”, mások nem.

Vegyünk egy kicsit abszurdabb példát; ha elképzelem, hogy szeretkezem egy topmodellel, akkor a köztünk lévő aktus megtörtént vagy sem?

Rendben, kezdjük az elején;

Hogyan definiálod a „létező”-t?

Ez egy filozófiai kérdés, amivel sokan foglalkoztak, tulajdonképpen a filozófia egyik ága – az ontológia, más néven léttan – ezt a kérdést járja körül.

Mi a különbség a létező és az elképzelt alma között? Az, hogy a létező(nek tekintett) almát mások is ugyanolyannak látják, mint ahogy én. Míg a képzelt almát mások nem érzékelik, az ő fejükben nem jelenik meg egy zöld alma képe attól, hogy az enyémben igen, vagy speciális esetben – pl. ha én vagy más almáról beszél –, nem ugyanaz a képzet jelenik meg, nekem mondjuk ez az elképzelt alma zöld, a másiknak meg piros.

Persze el lehet ezt a kérdést ferdíteni odáig, hogy vajon a „mások” egyáltalán léteznek-e, mi az ő létezésükre való bizonyíték. Így el lehet jutni a szolipszizmusig – miszerint csak én létezek, minden más élő vagy élettelen csak a tudatom terméke –, ami nyilván érdekes felvetés, szerintem majd mindenki életében legalább egyszer felvetődik ez a gondolat, csak éppen ez sem nem bizonyítható, sem nem cáfolható. És ami fő, hogy az embernek alapvetően nem ez a naiv elképzelése a világról. Mert lehet, hogy valaki órákig beszél a szolipszizmusról, de idővel elfárad, megéhezik, és mikor eszi a vacsoráját, akkor nem az az élménye, hogy egy nem létező dolgot eszik.

Ha úgy tetszik az az kiindulópont, hogy ami különböző (racionális) megfigyelők világérzékelésében egyező vagy összeegyeztethető, ellentmondásmentes, konzisztens „élmény”, azt létezőnek tekintjük, egyfajta axiómája a természettudománynak. Nem bizonyítható, de mindenki magától értődőnek, triviálisnak tartja, az ellenkezőjét meg abszurdnak.

(Amúgy ez a kérdéskör ennél bonyolultabb és árnyaltabb, de szerintem így is kellően hosszú válasz született részemről.)

"Mi alapján mondjuk az agy egyik részében megjelenő képre, hogy létező, míg egy másik részében megjelenő képre, hogy nem létező?"

Egy jól működő agyban a "kép" mellé csatolva van az információ forrása is. Vagyis hogy a szemtől vagy az emlékezésért/modellezésért felelős agyterületről jött. Ezzel az információval minden egészséges ember tisztában van. Azok a mutációk, ahol ez a tulajdonság elveszett, kihaltak, mert a képzeletbeli almát akarták megenni és éhenvesztek. :-)

Akinél ez problémás, megteheti, hogy becsukja a szemét. Ha továbbra is látja az almát, akkor az csak a "képzelet szülötte".

"Honnan tudod, hogy nem csak képzeled a látást?"

Van egy ilyen szuperképességem, hogy meg tudom különböztetni a kettőt.

Bármennyire is valóságosnak tünnek az álmok (nem mindig azok), a felébredés elnevezésű eseményt mindig felismerem. Ami közvetlenül előtte történt, az álom volt.