Az alagúthatás jelenségnél mit jelent az, hogy a potenciálgát "elég vékony legyen a terjedés irányában"?
"Az alagúthatás jelenségnél mit jelent az, hogy a potenciálgát "elég vékony legyen a terjedés irányában"?"
Az elektron -mint kettős természetű részecske- aktuális hullámhosszánál legyen vékonyabb.
Pl az elektron haladási irányára merőlegesen berakunk egy síkkondenzátort a fegverzetek közepén egy lukkal, hogy az elektron át tudjon haladni. A kondenzátorban az elektormos erővonalak párhuzamosak az elektron haladási irányával.
A két fegyverzet közötti erőtér a potenciálgát. A fegyverzetek közötti távolsága kb megadja a potenciálgát vastagságát.
#3
Ez nem így van. A klasszikus fizika nem tud választ adni erre a kérdésre. Az elektron nem azért tud áthaladni a potenciálgáton, mert a mozgási energiája ezt lehetővé tenné. Azért alagúthatás, mert az összenergia sem akkora, mint a potenciálgát csúcsa.
Ha nem tanultál kvantummechanikát, akkor valahogy úgy próbáld elképzelni, hogy, ha a gát helyett jó vastag lenne, a valószínűségi hullám abba is behatolna, de odabent már egy adott távolság után nagyon hamar lecsökkenne a valószínűségi amplitúdó, így a másik oldalára már nem "jutna" belőle számottevő "mennyiség", míg, ha a gát elég vékony, akkor a másik oldalra is marad még annyi az amplitúdóból, hogy a részecske "me tudjon jelenni"* ott is.
*Minden adott, megfigyelhető avagy mérhető - esetünkben hely - értékhez tartozik egy úgynevezett sajátállapota a részecskének, s az, hogy egy mérés után mekkora "eséllyel" találjuk a részecskét egy adott sajátállapotban - esetünkben egy adott helyen - attól függ, hogy mekkora az adott állapothoz (itt most helyhez) tartozó valószínűségi amplitúdó (pontosabban annak - abszolútérték - négyzete). Ezért fontos, hogy "maradjon" / "jusson" elég nagy valószínűségi amplitúdó a gát másik oldalára, ami pedig úgy lehetséges, ha a gát vékony, mert ekkor nem csökken le túlzottan az amplitúdó értéke, mire a valószínűségi hullám "átvergődik" a gát másik oldalára.
4# de az nem mindegy, hogy geometriailag mekkora a gát.
A 3#-as kommentemben csak azt írtamle, hogy hogyan lehetne elképzelni a kísérletet, és hogy melyik lesz ez a geometriai kiterjedés.
Köszönöm a válaszokat!
A potenciálgát az egyfajta helyzeti energia, ugye?
A helyzeti energia, tehát a potenciálgát viszont függ a potenciálgát vastagságától is, nem? Hogy lehet egy potenciálgát egyszerre magas is és vékony is?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!