Miért az egyenlítő környékén van a legmelegebb?

Hmmm...

na mindegy.

Vágj ki a napfényből egy 10 centis négyzetet.

Először vetítsd le az egyenlítőre: az ott ugye 10*10 cm-t fog melegíteni.

Aztán vetítsd le valamelyik sark közelében: ott mondjuk 1000*10 cm-t fog melegíteni ugyanaz a fény.

Szerinted melyik fog jobban melegedni?

És még akkor nem beszéltünk arról, hogy a hó vagy a jég mennyivel jobban tükrözi vissza a fényt, mint a zöld vagy a barna erdő.

"Hallottam arról, hogy a napsugarak beesési szöge ott a legnagyobb, de ezt nehezen tudom értlemezni, hogy mit jelent."

Azt, hogy ott délben pont a fejed felett van a Nap. (És onnan melegít nem kicsit.)

Csak évente kétszer, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején süt a Nap merőlegesen az egyenlítőnél, aztán ez a pont tovább vándorol a térítőkhöz és ott meg a nyári és a téli napforduló során fordul vissza.

Mindez azért van, mert a Föld forgástengelye az ekliptika síkjára nem merőleges, hanem ettől jelenleg 23,44°-ot eltér, ezért vannak az évszakok.

Ezért aztán nem az egyenlítő folyamatosan a legmelegebb része a bolygónknak, hanem mindig az a rész, ahol a napsugárzás merőleges a felszínre.

Amikor nálunk nyár van, akkor az egyenlítőtől északabbra, amikor meg tél, akkor délebbre van ez a rész.

6#

"Ezért aztán nem az egyenlítő folyamatosan a legmelegebb része a bolygónknak, hanem mindig az a rész, ahol a napsugárzás merőleges a felszínre."

Ez az állítás nem fedi teljesen a valóságot, a földfelszín termikus tehetetlensége miatt.

Pl Szent Iván éjszakája, és a hozzá tartozó leghosszabb nappal a legnagyobb beesési szöggel még tavasszal van.