Milyen technikával faragták, vitték ki a helyszinre, ill. illesztették egymásba több ezer éve hagyományos szerszámokkal ezeket a köveket?

21.

Hogy érted azt, hogy

"az információ vagy sokkal jobban áramlott"

Dél Amerika és Európa között?

"inkáknak voltak elődei és nem a semmiből bukkantak fel."

Kik voltak?

20.

Nem tőled kèrdeztem. Kimaradhatsz ebből a körből, ez amúgy sem tudományos érv.

Az elsőre a válasz ott van a régészetben, sok minden arra mutat, tényleg nem kevés, de "kényes" téma. A másikra általános válaszaink vannak. Az inkák elődei az "andoki civilizációk" voltak, több ezer éves múlttal rendelkeztek. Például a Tiwanaku civilizáció és a Caral-Supe civilizáció ie. 3500 (Norte Chico civilizáció).

Például ez maradt tőlük:

[link]

Itt a már megrongálódott piramisaik láthatóak a távolban:

[link]

[link]

[link]

Itt egy Cuscoban lévő falszakasz, ami nem inka, hanem az elődök építették, a Wari kultúra:

[link]

Inkák elődeinek tartják a Chavín kultúrát is - bár ezek még kutatásokat igényelnek (de úgy tűnik ezek kb stimmelnek). Itt Chavín építmény:

[link]

Vagy a Paracas kultúra.

Részben még kutatás tárgya, de ma kb ezt mondják.

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Itt van jobb felvétel a Caral-Supe civilizáció egyik építményéről.

Aspero, Peru - ie. 3700-2500, szóval ez tényleg régi az amerikai kontinensen. Nincs valami jó állapotban és láthatóan még nincs is teljesen feltárva.

https://www.youtube.com/watch?v=4HudW1Ia6z8

https://www.youtube.com/watch?v=VGt2LAqkvLQ

Huaricanga, Peru, szintén a Caral-Supe civilizáció építménye, ie. 3500.

Itt van pár jobb kép:

[link]

---

[link]

[link]

#24

Ha fel akarnád fogni miröl írkál és linkel TappancsMancs, akkor nem kellene csakazértis kötekedned. Azon erölködik hogy felfogd, hogy a varázslatos hatszögletü összecsiszolt köveid építömesterei elött több ezer évvel is komoly építmények születtek a Föld minden pontján emberi kezek által, ergo a kérdésed tárgya egy több ezer éves építészeti kultúra eredménye. Ennek következö szintje és jó példája, szintén több ezer éves ugrással a CERN. Nézz meg pár dokumentumfilmet, hogy hogy épült és mi van benne. A pofád le fog szakadni, hogy hol tart az építészmérnöki tudomány mind tervezés, mind kivitelezés terén, és böven találsz még "hihetetlen" dolgokat.

24/ Kérdező túl hosszú lenne, mert minden egyes leletet és apróságot kell önmagában is hosszabban vizsgálni. Nem fér ide. Bár sok hosszú választ szoktam írni, sok linkkel és képekkel is, hogy látható legyen miről van szó, de most időm sincs annyi.

"Igen vannak más épitmények, de ezekben nem találtam hatszöglető épitő elemeket."

Nem ez a legfontosabb, hogy hány szögletűek a kövek, bár ez is érdekes ez igaz, mert ma beállítanak egy téglatestet pontosan és azokat illesztik. Sőt régen is a téglatestet részesítették előnyben. De Európában sem csak ilyen téglaforma köveket készítették. Keress rá a "Cyclopean falazat"-ra (Cyclopean masonry) és láthatóan használták elég sok helyen. Művészettörténetőbl alap tananyagi téma a cyclop falazás.

Görög példa rá - most csak gyorsan valamit:

[link]

[link]

Vagy ott van Arykanda Törökországban:

[link]

[link]

[link]

[link]

Cyclop fal, Asine Görögország:

[link]

[link]

Cyclop fal, mükénei Görögország:

[link]

[link]

[link]

"tényleg nem kevés, de "kényes" téma."

Ez úgy értendő, hogy vonakodás és teszetoszaság van történelem terén, és kiesik a tárgyalás keretiből, de a leletek ott vannak. Az ember sokszor a megszokások mentén gondolkodik... Nem kell részletezni, ismerjük. A tudomány sem rugalmas és naprakész azért, sok esetben nagyon lassú. :) Meg sokan inkább maradnak a megszokott képzeteknél, az olyan "jól bevált".

Az "erdőlakó" nagyon leegyszerűsíti a kérdést, mert erdő az ugye világszerte van és volt mindenhol, kb. Településeken laktak, sőt mire az európaiak odaérkeztek, konkrétan nagyobb városokat találtak, mint ami Európában volt. Ezt ma már lehet tudni, nem is kérdés. A bronz is tudott működni kőmegmunkáláshoz, csak a kopása erősebb, kísérleti régészet kipróbálta és használható. Csak nem dieális.

---

[link]

[link]

[link]