Tényleg feléltük a bolygó tartalékait?

Is - is.

A nyugatrómai birodalom bukásának okai között ez már szerepelt, relatív túlnépesedés történt, az akkori technológiákhoz képest, a számukra elérhető erőforrásokat, a külszíni fejtéseket már kibányászták, kiaknázták.

Társadalmi szempontból sem álltak már a toppon, mindenhol nagygazdaságok üzemeltek, a kisparaszti gazdaságok nem voltak rentábilisek, azokkal versenyképesek és egy darabig ezzel ellátták a növekvő népességet, csakhogy a rabszolgamunkára alapoott gazdaságnak is vannak korlátai, de voltak persze más okok is, nevezetesen a provinciák elvesztése, amelynek kieső adói lehetetlenné tették az intézményrendszerek fenntartását és kialakult egy számukra megoldhatatlan pénzügyi, gazdasági, társadalmi válság.

Részben hasonló történt a feudalizmus, az Anciem Regime bukásakor, akkor is a relatív túlnépesedés idította el kérlelhetetlenülva katasztrófát, ott meg a feudális gazdaság érte el és lépte túl hatékonyságának határait.

Most globális szinten elértük, vagy kezdjük elérni a kapitalizmus társadalmi és gazdasági határait, beleértve a jelenlegi technológiai szintet, amely talán már most elégtelen a civilizációnk ellátására.

Az is jellemző, hogy a régi korok emberei sem tudták mit kellene tenni, a társadalmi formának, egyensúlynak ki kell alakulnia, a gazdasági szabályozóknak meg kell újulnia, a technológiák fejlődését ki kell dolgozni, az eljárásokat, az új módszereket a robbanásszerűen gyarapodó emberiség ellátására ki kell találni.

A Föld sokat kibírna még, de nem így, ahogy most csináljuk.

Azt sajnos nem tudom megmondani, mi lehet a megoldás.

A legnagyobb gond éppen Afrikában van (a másik Ázsia), ahol a népesség néhány évtized alatt kb hatszorosára (!) duzzadt, és ez a folyamat nem áll le egykönnyen.

Afrika viszont kénytelen eltartani ekkora tömeget, az orosz és ukrán gabona nélkül ott várható a legsúlyosabb élelmiszer hiány, de annak következményei már globális problémát jelenthetnek.

Afrika, Ázsia kritikusan túlnépesedett, és a bolygónk egészére jellemző, hogy annak forrásait sokkal gyorsabb ütemben használjuk el, mint ahogy az megújulni képes.

Ez utóbbi az ipari forradalom óta gyorsuló folyamat, a népességribbanás "csak" a 20. század közepén kapott lendületet, jelenleg egyikre sem látszódik a negoldás.

"Ennyire feléltük a bolygó tartalékait, hogy egy ország háborúja( Ukrajna), mezőgazdasági problémákat okoz és felemeli a gabona világpiaci árát?"

Ennek a két dolognak nem sok köze van egymáshoz. A gabona nem csak úgy magától létezik valahol, és szép lassan feléli az emberiség. Azt újra és újra meg kell termelni, ami rengeteg munkával jár. És ha egy országban épp háború zajlik, értelemszerűen nem történik meg ez a termelés, vagy legalábbis messze nem a normál mértékben. Na most ha ez az ország annyit termel belőle normál esetben, hogy külföldre is rengeteget exportál, akkor persze hogy az egész világ meg fogja érezni, hogy ha ez a termelés egyszerűen kiesik.

Világszinten minden évben nagyjából annyi búzát termelnek a földművelők, mint amire kereslet van. Nem másfélszer annyit, mert akkor annyira leesne az ára a túlkínálat miatt, hogy veszteséges lenne a termelés. Ezért ha kiesés van a termelésben, akkor nem azért lesz hiány, mert nem tudna többet termelni az emberiség, hanem mert nem volt oka az emberiségnek többet termelni, mert nem lett volna rá fizetőképes kereslet.

Úgy képzeld el a fennálló helyzetet, mint hogy le akarod betonozni a kocsibejáródat. Veszel 30 zsák cementet, meg hozzá egy teherautó sódert. Igen ám, csakhogy a cement elfogy, mielőtt befejezted volna a betonozást, kellene még 2 zsákkal, de vasárnap délután már nincs nyitva a tüzép, úgyhogy egy rész ott marad üresen és betonozatlanul.

Na, itt se azért hiányzik a cement, mert nem lett volna kettővel vagy huszonkettővel több a tüzépen, hanem mert a számításaid szerint csak 30 kellett, így nem akartál feleslegesen venni még 2 zsákkal, hogy utána ott menjen tönkre a nyakadon.

Afrikában hol van az a sok termő terület?

Afrika jelentős része sivatag, félsivatag, száraz szavanna, a kintinens legnagyobb problémája, hogy kevés a víz, és ehhez még hozzá jött a népesség robbanás, amit paradox módon többek között az idézett elő, hogy máshol megtermelték az élelmet, plusz az orvostudomány is fejlődött, de az ott élők gondolkodása ezzel nem tartotta a lépést.

100 évvel ezelőtt a természet beszabályozta, hogy egy-egy terület mennyi embert tudott eltartani, a globalizációnak ez is egyik veszélye, ha egy távoli területen valami megváltozik, annak nem csak lokálisan lesz hatása.

Afrika sem a béke szigete, nehéz úgy gazdálkodni, hogy közben ellenséges gerilla törzsek kiírthatják az egész falut.

Afrika sok területén mái napig törzsekben gondolják a társadalmi berendezkedést, felsorolni is nehéz, mennyi helyen zajlik ott háború, csak ugye azok messze vannak, Ukrajna meg itt van a szomszédban.

Ennyi embert egy békés Afrika sem tudna eltartani külső segítség nélkül, az meg csak további problémák forrása lesz, ha további területekről irtják a természetet, nem lehet minden négyzetmétert mezőgazdasági művelés alá vonni, lásd az Amazonas medence, vagy Indonézia lepusztításának problémáját.