Ha Magyarország lakói biológiailag örökké élhetnének (például egy különleges orvosi eljárás miatt regenerálódnának a sejtjeink), akkor a bekövetkező halálos baleseteket számításba véve, milyen hosszú életet élhetne egy átlagos magyar ember?

Mennyire távoli jövőben ugyanis az sokat számít hogy egy esetleges világháború, előtt, közben vagy után vagyunk

Mert akkor már éhinseget, járványokat, vizhianyt, megváltozott időjárást, sugárzást és millió dolgot is be kell írni a képletbe.

A várható élettartamot a halandósági táblából számolják ki. A halandósági táblát pedig a korfából.

[link]

Az emberi életet intervallumokra osztják. Tudni lehet, hogy az intervallum kezdetének megfelelő korban jelenleg hányan élnek, az intervallum alatt hányan halnak meg (hány emberrel kezd a következő intervallum) és ennek eredményeképpen mennyi az intervallum alatt leélt évek összes száma.

Ha egy bizonyos n életkorban akarjuk tudni a várható élettartamot, akkor attól kezdve összegezzük a leélt évek számát és osztjuk az n életkorú élők számával.

Mit jelent, ha a halálok száma a 22-ed részére csökken? Hogyan lehet ezt a halandósági táblába bevinni? Tegyük fel, hogy a halálozások száma minden intervallumban egyenlő arányban csökken. Növeljük meg minden intervallum hosszát 22-szeresre. Akkor egy intervallumban ugyanannyian fognak meghalni, mint korábban. A táblában minden szám változatlan marad, de az életkor 22-szeresre nő.

#4

"a várható értéke 1/lambda, azaz 1666 év."

Elég jó közelítés. Ha a járvány előtti 13,4 halálozást vesszük 1000 lakosra (0,134), akkor a reciprok, mint várható élettartam 74,5 év. (2018-ban a KSH szerint 75,94 év volt.)

[link]

Igen, nem is kevesen. Ez ugyanaz a folyamat, mint a radioaktív atomok lebomlása, a felezési idő a várható élettartam ln(1/2)-szerese, tehát 1155 év. A tízezer évhez 8-9 "felezést" kell túlélni, ami kb minden 400-adik embernek sikerülne.

További érdekesség, hogy akárhány éves is valaki, várhatóan további 1666 évig élne még. Ezt örökifjú tulajdonságnak hívják a matematikában is:

[link]