Felhajtóerő nem is létezik?

Nem.

A felhajtóerő az az erő, amelyet a víz fejt ki a fára, minthogy a fát húzó gravitációs erő hatására a fa nyomja a vizet.

Ha úgy vesszük akkor igazad van, nem létezik. Ha nagyon szigoruan nézzük a mai ismeretek szerint összesen 4 alapvető kölcsönhatás (erő) létezik és minden ennek a "folyománya". Ez gravitációs, elektromágneses, gyenge, erős. (más modellekben csak 3 mert az elektromágneses és a gyenge egyesítve lett az elektro-gyenge kölcsönhatásba). De ez már egy nagyon "magas szint".

A köznapi életben értelmezhető a felhajtó erő mert tudjuk közvetlenül tapasztalni, mérni. Nagyon mély anyagi szinten természetesen több más "elemibb" kölcsönhatás ("erő") következménye. Amivel magyarázni lehet. De a hétköznapi életben (és a technikai rendszerekben) felesleges túl komplikálni. El kell fogadni, hogy létezik és van.

Sokszor előfordul, hogy egy "A" test azért fejt ki erőt egy "B" testre, mert "A"-ra hatott egy "C". Ettől még az "A" és "B" közötti erő is létezik.

A víz esetében a földi gravitáció hatására h mélységben h*ró*g nyomás alakul ki. (ró legyen a víz sűrűsége.)

Ez hat minden felületre, ami az adott mélységben van. Hat a fakocka oldalaira is csak ott a két irányból ható nyomásból keletkező erők kiegyenlítik egymást. A fakocka aljánál levő nyomásból származó erő a felhajtóerő. (Ha teljesen a vízbe merül, akkor ebből le kell vonni a tetejére ható nyomásból származó erőt.)

Az igaz, hogy a felhajtóerőhöz szükséges a nyomás, amit a gravitáció hoz létre. A Föld a "C" test.

Attól függ, mit értesz "erő" alatt.

Ha a newton-i értelemben használod, akkor de, van felhajtó erő, hiszen van egy olyan irányú erő, ami felfelé nyomja a kockát.

Ha meg részecskefizikai értelemben használod az "erő" szót, mintegy szinonimaként az alapvető kölcsönhatásokra, akkor meg nincs külön ilyen.

A felhajtóerő abból adódik, hogy a testnek van függőleges irányú kiterjedése. Ugyanis a hidrosztatikai nyomás nagyobb a test aljánál mint a tetejénél. Ebből a nyomáskülönbségből különbségből származik a fölhajtóerő és adódik hogy a test folyadékban lévő térfogatával (vagy térfogatrészével) arányos.

"Felhajtóerő nem is létezik?"

Most hogy tudjuk már hogy a hidrosztatikai nyomáskülönbségből származik a fölhajtóerő, nézzuk meg miből származik a hidrosztatikai nyomás. Ez a folyadek súlyából származó nyomás. A folyadék súlya egyenlő tömeg x gravitációs gyorsulás (feltéve hogy a folyadékunk az asztalon nyugvó edényzetben foglal helyet és nem pl. egy fölfele gyorsuló liftben vizsgálódunk).

Ebből látjuk, hogy a hidrosztatikus nyomás arányos a gravitációval, azaz azt mondhatjuk hogy a fölhajtóerő részben a gravitáció miatt is van.

Másrészt pedig ahogy föntebben említettem volt a test kiterjedése miatt.

A fölhajtóerő egyébként súlyveszteségként is kezelhető, amely Archimedes törvényében is benne foglaltatik: Minden folyadékba (vagy gázba) merített test annyít veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított folyadék (vagy gáz) súlya.