Mi az oka, hogy egy "bóvli" űrjáró képes a szélsőséges körülmények ellenére működni?

Nem attól bóvli vagy nem valami, hogy minél vastagabb anyagokból van. Ha megnézed a régi orosz harcjárműveket, sokszor addig jutottak el, hogy 3mm-es acélból készül a teherautó fellépője, meg 2mm-es lemez a burkolat. Cserébe nehéz, terepen úgy megy mint egy hajó, sokat fogyaszt, lassú, és ha egy bukkanó 2m-re feldobja, leesik és szarrátörik a futómű, meg széthajlik az alváz. Ami csak ott erős ahol kell, rendesen meg van tervezve, azt meg repülőből lehet kidobálni.

Szóval a fémfóliák nem épp bóvli dolgok.

Az egyes eszközöket és anyagokat indok szerint kell fejleszteni és használni.

Az a sokrétegű aranyfólia olyat tud, hogy az egyik felén 1 óra alatt szénnéégne a bőröd a napsugárzástól míg a másik oldalán az üvegbe fagyna az Unikum.

"Ne mondjad már, hogy -270 celziusban ez az űrhajó képes elmenni a Holdra és vissza."

Teljesen más a 3K egy légkör sűrűségú közegben és teljesen más a 3K olyan közegben ahol a sűrűség kb 1 atom / köbméter.

"A Föld légköre miatt nem annyi amennyi. De a Holdnak képzeld nincs légköre. Nem melegíti a felszínt."

Itt el vagy tévedve egy kicsit szerintem. A Földön is a felszínt melegíti a napsugárzás majd a felszín melegíti fel a légkört. A Hold napos oldalán 120 fokos a talaj:

[link]

Kérdező, ezt légyszíves olvasd el:

A tested hőmérsékletét főleg az vezeti el, hogy a veled érintkező gázokat felmelegíted (fúj a szél, mozog a levegő, stb). Ez egy olyan, viszonylag nagy nyomású közegben mint a földünk, egy nagyon erős hővezető hatás. Ha nem élnél, elég gyorsan felvennéd a környezeted hőmérsékletét. Az űrben ilyen gázok nincsenek, az ottani tér annyira ritka, hogy lényegében teljesen mindegy, hogy hány fokos hőmérséklet lenne ott mérhető. Az a közeg nem tud téged lehűteni.

Ami miatt mégis kihűlsz az az, hogy egy kevés energiát hősugárzás formájában is kibocsájt a tested (ahogy a környezete is, attól függ mennyire meleg). De ez lassú, hosszú idő kellene hozzá, a tested míg él, több hőt termelne.

Ennél sokkal veszélyesebb a meleg. Ki lennél téve a szűretlen napsugárzásnak (a légkörön még a fele sem jut át), ami, mivel a körülötted lévő közeg melegítésével nem vesztesz hőt, borzalmasan felmelegítene. Sehová nem tudnád leadni azt a hőt, amit a naptól kapsz.

Ha az űrbe kitennél egy vaslemezt, az a napon szinte felizzana (nem tudná a környezetét melegíteni, ugye), árnyékban pedig egyre lassuló ütemben ugyan, de az abszolút nulla fokos hőmérséklet közelébe hűlne (az általa kibocsájtott egyre gyengülő hősugárzás miatt).

Egy hőpajzsnál azt nagyon nehéz elérni, hogy a megvilágított terület minél kevésbé melegedjen fel (az arany veri vissza legjobban az infravörös és a hősugárzást), és amennyire mégis felmelegszik, azt minél kevésbé sugározza tovább.

Ezt a többrétegű szűrőt ugyanúgy tudod elképzelni, mintha több egymás utáni szűrő lenne mondjuk a kék fényre. Az elsőn még átjön egy pici kék, a következőn már alig, míg a hatodikon már műszerrel is alig mérhető kék fény jönne csak át.

A hőpajzs is tulajdonképp egy "színszűrő" csak más hullámhosszon működik.

A bóvli Ford T-modell is működött. Szerintem összecserélik a régi megjelenésű technológiát a maival és ami nem úgy néz ki mint a mai, az bóvli.

Mai mércével ez is bóvli ha megnézzük:

[link]

És a motorja:

[link]

A Santa María is átszelte az óceánt, csak ma nem ilyeneket használunk. És ha megnézzük bóvli és nagyon kicsi is.

[link]

Sőt még ennyi sem kellett az óceán áthajózásához, elég volt hozzá a Kon-Tiki is, ami ha megnézzük egy tutaj. :) Tényleg. És óceánközi hajózáshoz is már jó, nem kell hozzá karavella, mint ahogy beállítják.

[link]

Hasonló a Tangaroa is.

[link]

Nem mintha ne lehetne mit cáfolni vagy korrigálni, csak ne essünk át a ló túloldalára.

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Egyébként egy talán még meglepőbb bóvli. :) Régi fából készült tengeralattjáró. Narcís Monturiol tervezőtől 1859-ben és merült is vele. Nagyon kicsi és fából készült. És működött is.

[link]

Egy másik 1888-as modell.

[link]

[link]

[link]

Ezen a régi telefonon 1892-ben Bell telefonált először New Yorkból Chicagóba. Ma hihetetlennek is tűnhet, hogy lehetséges volt vele.

[link]

Ez az izé szintén telefon :)

[link]

Ehhez képest az Apollo Hold-1-modul a Kennedy Űrközpontban 1967-ben.

[link]

Az Apollo parancsnoki modul.

[link]

Szerintem azért pár képpel feldobták a készletet :) utána meg ciki lenne közölni :) De inkább csak ennyi.

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]