A protonleadás is oxidációnak nevezhető?

#10

"De az ionok azok nem töltéssel rendelkező részecskék? "

De. Például a hidrogénion egyszeresen pozitív töltésű ion (H+). Na most: az egyszerű ionok ugyebár úgy képződnek az atomokból, hogy felvesznek vagy leadnak elektronokat. A hidrogénion értelemszerűen úgy képződik a hidrogénatomból, hogy az lead egy elektront. Az gondolom megvan, hogy a hidrogénatomnak egyetlen elektronja van. Ezek után nem nehéz belátni, hogy a hidrogénionnak nincs elektornja.

"Ha az ionnak nincsenek elektronjaik, akkor az atomban az elektronfelhő miből áll össze?"

Itt némi képzavar van. Az ionok túlnyomó többségében vannak elektronok. Így értelemszerűen van elektronfelhőjü is. A hidrogénion ilyn szempontból egy kivétel, hiszen annak nincsenek elektronjai. (Pontosabb - közvetve épp emiatt - szabad hidrogénion nem is létezik olyan körülmények között, amikor egyáltalán kémiai reakcióról van értelme beszélni. Mindig kötődik valamihez - például vízmolekulához, oxóniumiont képezve - akitők tud kölcsönözni elektronoket.)

#11

"9: butaságokat írsz, most megnéztem és épphogy elektrontöbblettel rendelkeznek (az anionok), ezért lesz a - jel"

A hidrogénion kation...

"akkor kation lesz az ionból, hiszen a pozitív töltés az erősebb."

??????????????

"Továbbra is az a kérdésem, hogy akkor a hidrogénion és a hidrogénatom reakciói miben különböznek?"

Öööö... Egyrészt áltlában nem ezek szoktak önmagukban reagálni, hanem ezek adódnak át bizonyos reakciók során. Másrészt abban különböznk, amit a 7. válaszomban leírtam. Nagyon érdekelne, hogy ezen kívül mit vársz. (Nyilván lehetne fejtegetni, de itt úgy érzem, valami alapvető képzavar van.)

#13

"12: már hogyne tartalmazna a hidrogénion elektronokat… nem várom el, hogy PhD vegyészek válaszoljanak, de ez azért alapsulis áltkém."

Alapsulis ált. kém., hogy a hidrogénin nem tartalmaz elektront. De megnyugtatlak: a PhD-s vegyészek is ezt mondják.

#16

"Ugye azt írták, hogy az oxidáció és a redukció az csak szerves reakcióknál fordul elő, de azt hogyan kell pontosan elképzelni?"

Ilyet senki nem írt. Azért emeltem ki a szerves reakciókat, mert ott egyértelmű, hogy a hirdorénatom felvétel, az redukció. De például ha (a szervetlen kémia területére tévedve) a nátrium reagál hidrogénnel ( = felvesz hdrogén atomot), akkor az már oxidálódni fog. A szerves kémiában a hidrogénatom felvétel oxidációt és redukciót is jelenthet, a reakciópartnertől függően.

#24

Örülök, hogy ha segítettem, bár a válaszodból őszintén szólva nekem úgy tűnik, még nem teljesen világos neked a téma. (Ezt nem bántásból mondom.)

" Akkor a szerves reakcióknál nem hidrogénion, hanem 1 elektronnal rendelkező hidrogénatom oxidálódik?"

Alapvetően nem. Pontosabban akár ez is előfordulhat, de alapvetően nem ez volna a lényeg. (A legtöbbször a hidrogénatomot egy vegyület adja át egy másiknak a reakció során.) A 17. válaszodban azt írtad, hogy tisztában vagy azzal, hogy mik azok a redocireakciók, de a válaszaid alapján attól tartok, ez nem így van. Szerintem érdemes lenne ezt a témát újra feldolgozni, az valószínleg segítene a megértésben.

#20

"a HIDROGÉN oxidációja és a redukciója fordul elő csak szerves reakcióknál. "

Nem.

""A hidrogénion olyan hidrogénatom", eddig meg azt írták az előző válaszolók, hogy a szerves reakcióknál nem a hidrogénion vesz részt. "

Ez nem igaz. Szerves vegyületek közül is sok képes hidrogénion átadással járó (azaz sav-bázis) reakciókra.

A kérdésed már alapból nem egészen egyértelmű, úgyhogy ne is haragudj a pontatlan válaszokért.

A szerves kémia meg alapból egy olyan empirikus tudományág, melyben a "szakértők" a sajátos logikájuk szerint modelleznek bizonyos mechanizmusokat és fogalmakat - melyek csak pontatlan (triviális) modelljei a fizikai valóságnak.

Egy ilyen "specialista" fogalomszakértő simán kivágja a diákot egy olyan értelmezésért, amelyre egy másik "kevésbé disztingvált" szakember simán jelesre megadná a vizsgát.

Híres történelmi példaként említhetjük az ionos vegyületek felfedezését, ahol a diákot hülyére vette a tanara. A szerves kémia fogalmait illetően még problémásabbak a viszonyok.

#24

Ja, az itt feltett kérdésre nem válaszoltam.

" Akkor a szerves reakcióknál nem hidrogénion, hanem 1 elektronnal rendelkező hidrogénatom oxidálódik?"

A hidrogénion nem is képes oxidálódni, definíció szerint. Olyan lehetséges, hogy hidrogénatom oxidálódik szerves reakcióban, de azért nagyon nem jellemző. Két hidrogánatomból álló hidrogénmolekula oxidációja már gyakoribb, de igazából egyáltalán nem erről szólna a gondolatmenet.

Írok példákat. Oxidáció (szerves kémiában): alkoholból aldehid képződik:

R-CH2-OH = R-CHO + 2 H

(A hidrogénatomok nem maguban fognak lézengeni, hanem a reakcópartnerre kerülnek. Ezt az egyszerűség kedvéért nem írtam most be.)

Sav-bázis reakció (szintén szerves kémia példa):

R-COOH = R-COO- + H+

(Kicsit gatyik így a jelölések, azért remélem, követhető.)