Mit nevezünk sűrűségnek, a hajzselének van sűrűsége, mert sűrű anyagú, de a víznek nincs, mert folyik össze-vissza?

Sűrűségről anyaghalmazok esetén beszélünk, amikor az egyes részecskék halmazt alkotnak, a részecskék között van valamilyen kölcsönhatás/összetartó erő.

Tehat a víznek is van sűrűsége, ahogyan a hajzselének, és az asztallapnak is.

Tudomanyosan:

"A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke. Ha egy test sűrűsége nagyobb, az annyit jelent, hogy adott térfogategységenként nagyobb a tömege. Egy test átlagos sűrűsége egyenlő a teljes tömeg és a teljes térfogat hányadosával. Egy sűrűbb anyagú test (például vas) kisebb térfogatot foglal el, mint egy ugyanakkora tömegű kisebb sűrűségű anyag (például víz)."

- Wiki

Ne keverd a szót a köznyepvi értelemben vett sűrűvel, hogy na ez a leves olyan sűrű lett, hogy már főzelék.

vagy

Ez ritka, nem sűrű.

Tudományos nyelvben a sűrű az egységnyi térfogatú anyag tömege. Azaz, ha megtöltesz egy ugyanakkora vödröt pl. levegővel, vízzel, vassal, arannyal vagy higannyal, mennyire nehéz felemelni. Ez a sűrűség. A levegő könnyű, a víz nehezebb, a vas még nehezebb, stb.

A köznyelvi értelemben "híg" és "sűrű" (mint a főzelék), az tudományos nyelvben az a viszkozitás fogalma. "Sűrű"=viszkózus.

"A köznyelvi értelemben "híg" és "sűrű" (mint a főzelék), az tudományos nyelvben az a viszkozitás fogalma."

Vagy hogy közérthetőbb és magyar nyelvű legyen: a folyadék vagy gáz belső surlódása. Úgy szokták meghatározni, hogy egy kalibrált műszer egy hengert forgat a folyadékban és méri, hogy mekkora erő kell hozzá. Vagy egy csőben folyatják a folyadékot. Golyó süllyedési sebességét nézik. Stb...

A sűrűséget sokan keverik a viszkozitással, pl. a méz viszkózusabb, mint a víz. Én ezt úgy jegyeztem meg, hogy annak az anyagnak van nagyobb viszkozitása, amelyik jobban tapad. A méz “ragacsosabb”, mint a víz, mivel nehezebben súrlódik az adott felületen.

A sűrűség pedig a térfogattal és a tömeggel függ össze. Ró=m/V

Minél nagyobb egy anyag tömege egy adott térfogatra, annál nagyobb a sűrűsége, vagyis annak az anyagnak lesz nagyobb a sűrűsége, amelyiknek ugyanazon a térfogaton nagyobb a tömege.

A hajzselé egyébként gél, ami egy kolloid anyag.