Igaz hogy a színeket a homály hozzá létre a fehér fényből? Minél nagyobb homály, annál sötétebb lesz? Sárga fényből kék lesz, ha átmegy sűrű ködben?

Az anyagok színének az oka az, hogy róluk a beérkező fehér fénynek hullámhossztól függően más-más részei jutnak a szemünkbe.

Ennek egyik oka lehet a pigmentek elnyelési-visszaverődés jellemzőinek az összessége. Például a sárga pigmentek elnyelik a vöröset, a zöldet, a kéket, a türkizt, az ibolyát, viszont jobban visszaverik a sárgát. Ez utóbbi jut el hozzánk, ezért látjuk sárgának.

Másik oka lehet, ha a fényszóródás hatására a beérkező fény egyes hullámhosszai eltűnnek. Ha felnézünk az égre, azért kék, mert a Nap fehér fényének kék tartományát a levegő részecskéi jobban szórják, mint a többit. Ha a horizonthoz közel jár a Nap, már feltűnik a színében a kékhiány, sárgás, szélsőséges esetben vörös korongnak látjuk.

A CD-k, bogarak, madártollak és lepkék egy része, a szappanbuborék azért színes, mert a felülete olyan (szerkezetű vagy vastagságú), hogy a beérkező fehér fény egyes tartományai a közeli részleteken visszaverődve vagy erősítő, vagy kioltó fázisban találkoznak a szomszédos felületről visszaverődő fénysugárral, ezért vagy erősítik, vagy kioltják egymást. Az ilyen stuktúrák színe látszólagos, viszont különös előnyük, hogy a színek élénksége mindaddig nem csökken, míg a felület geometriája fennáll. Magyarán, az így kiszínesedett felületek nem fakulnak, mint a legtöbb pigment.

12.32 vagyok: kihagytam az általad említet prizmahatást, így keletkezik például a szivárvány.

Az egyes fotonok színét az energiájuk határozza meg, minél nagyobb ez, annál 'kékebb' a szín.

Sárga fényból nyugvó rendszerben sosem lesz kék, mert ahhoz többlet-energiára volna szükség, ezt pedig nem kaphat. A Doppler-hatás valóban módosítja a látott színt, de ennek a mindennapi életben nem látjuk nyomát, nagyon távoli csillagászati objektumok távolságmeghatározásánál van szerepe a jelenségnek.

Még érdekes lehet:

A szín egy érzet, ami a megfigyelőben alakul ki.

A szembe érkező fény hullámhossza és intenzitása függvényében alakul ki.

Pl. A narancssárga és a barna ugyan az a hullámhossz. De barna színként fogjuk fel, ha a környezetéhet képest sötét.

> Igaz hogy a színeket a homály hozzá létre a fehér fényből? Minél nagyobb homály, annál sötétebb lesz? Sárga fényből kék lesz, ha átmegy sűrű ködben?

Nem igaz. Annyi igaz, hogy előfordulhat, hogy van olyan fény, amit sárgának látsz (pl: tartalmaz egy csomó sárgát, meg egy kevés kéket), kiszűrik belőle a sárgát (egy kék üveggel, mondjuk), és akkor kéknek fogod látni.

De még csak nem is ez a leggyakoribb eset, már ha "sárga" alatt nem "fehér"-et értesz.

> Egyes irodalom szerint az anyag részecskék úgy törik a fényt, mint a prizma. A szín állandó, mert a részecskék mozgása minimális. Minden pigment színe a részecskék által megtört fehér fénynek színe.

Háát. A leggyakoribb eset, látsz mondjuk egy piros traktort az kb így működik. Ráesik a fehér fény a Napból a traktorra, az meg jobban visszaveri a piros fényt mint a többit (amiket elnyel).

A második leggyakoribb eset, az LCD képernyő, az is így működik: a fehér fény van megszűrve.

A lézer vagy a színes LED-ek ellenben máshogy működnek.

"a színeket a homály hozzá létre a fehér fényből"

Fordítva ülsz a lovon.

Velem is megtörtént egyszer, hogy a lovon fordítva ülve interpretáltam a dolgokat. De csak mókából. Elfelejtettem egyszer magamra zárni a sötétkamra ajtaját laborálás közben. Véletlenül kopogtatás nélkül rámnyitottak. Sűrű elnézés kérés közepette állt a nyitott ajtóban, és én elvakulva beszélgettem egy sziluettel. Mondtam neki hogy semmi baj, ha csak az nem, hogy az ajtónyitásra kiszivárgott a sötét.

[Nem a fény jött be, és tette tönkre a fényérzékeny anyagokat, hanem a bent lévő sötét szivárgott ki :-) ]