Mi a titka a kémiai egyenlet rendezésének?

Ezen mit kell tippelni?

Van egy Si és van 4 Cl. Az Si már megvan, de hiányzik még 2 Cl. Tehát beírsz a Cl2 elé egy kettest és lesz 4.

"SiCl4 --> Si + Cl2"

Helyesen:

SiCl4 --> Si + 2 Cl2

A szilíciumnak 4 szabad elektronja van, a klórnak meg csak egy, tehát 4 klór tud kapcsolódni egy szilíciumhoz. De a klór ha felszabadul a szilíciumról, akkor kétatomos molekulákba rendeződik, ezért 2 Cl2.

Matematikailag a legkisebb közös többszöröst keresed.

Két szabály van: Anygmegmaradás és töltésmegmaradás.

A fentihez hasonló egyszerűbb példákban jó gyakorlat, hogy a legösszetettebb vegyületből veszel 1-t. Itt 1 SiCl4 akkor 1 Si és 4/2 Cl2 vagyis 2Cl2.

Mert ugye egy klór molekulában 2 klór atom van.

Bonyolultabb egyenleteknél általában redox egyenletrendezés alkalmazható.

Redox egyenletrendezés példa:

[link]

Modlndjuk én nem szoktam előjelet adni az oxidációs szám változásnak, hanem a videóban használt függőleges vonal helyett fel-le nyilat használok.

#4 voltam.

A matematika és a kémia között az alapvető különbség az, hogy míg a matematikában általában a számokkal végzel műveleteket, és a számokat valahonnan absztrahálod, de a matematikai levezetésben lényegtelen azok dimenziója - addig a kémiai egyenletben nem írhatsz szamárságokat, csak amit a kémia megenged.

Tehát a SiCl4 bomlásakor nem Si + 4 Cl lesz, hanem Si + 2Cl2 , mert valahol korábban tanultad, hogy a klór az gáz. Kétatomos gáz.

Szóval a kémiai egyenlet írásakor nem csak a matematikát, de a kémiai "realitást" is be kell tartani. Ehhez kell a korábban tanultakat alkalmazni tudni. Nincs semmilyen trükk, csak készenlétben kell tartani a korábban tanultakat.