Miért nem alakul vissza a konyhasó vizes oldatban sósavvá?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Az ionos vegyületelet ne úgy képzeld el, hogy az oldatban vegyületként vannak jelen. Az ion nem tudja, hogy melyik vegyületből jött, azaz ha mondjuk konyhasót (NaCl) és kálium-nitrátot (KNO3) oldasz fel, akkor az összes ion szabadon fog rohangászni, lesznek Na+, K+, Cl- és NO3- ionok. Az oldat megkülönböztethetetlen lesz attól (tegyük fel hogy azonos moláris mennyiséget oldottál), mintha KNO3 és KCl sókat tettél volna a vízbe.
Ebből a szempontból a sós vizes oldat pont ugyanolyan, mintha nátrium hidroxidot kevertél volna sósavval. Akár tekinthetsz rá úgy is, hogy részben igenis visszalakul, hiszen lesznek H+ (H3O+) és Cl- ionok az oldatban. Csak a savassághoz nem a H+ ionok jelenléte, hanem a túlsúlya kell hogy létrejöjjön, viszont a sós oldatban pont annyi OH- lesz, mint, H+.
Ezen kívül persze érdemes észrevenni, hogy minden ionvegyület a maga oldhatóságában fog részt venni az oldatban, ez a csapadékképződési reakciók alapja.
Tehát ha összekeversz NaCl-és AgNO3-ot, akkor ugye kicsapódik az AgCl. De miért, ha egyszer minden ion szabadon mozog? Hát azért, mert a szabad mozgásnak van egy gátló tényezője: ha találkozik két ion, amik jobban szeretnek összetapadva lenni mint külön-külön szabadon mozogni, akkor kicsapódnak. Ha csak AgNO3-ot oldasz fel, akkor szabadon mozognak az ionok, néha összetalálkoznak, de jobban szeretnek külön lenni, ezért azonnal szét is válnak. Ha emellé beoldod a NaCl-ot, akkor a Na+ és a Cl- szétválik, és ha a Na+ találkozik akár a Cl- ionnal, akár a NO3- ionnal, nem történik semmi. Csakhogy ha az Ag+ találkozik a Cl- -dal, akkor ők jobban szeretnek összetapadva lenni, ezért az AgCl kicsapódik.
Na ugyanez történik NaOH és HCl összekeverésekor is. Az összes ion szanaszét szalad, de a HO- és H+ csak egy kicsit szeret szétválva lenni, és javarészt összeállnak vízzé. Tehát lényegében a víz az AgCl-hoz hasonlóan "kicsapódik", nyilván persze nem képződik csapadék, de nem lesz annyi szabad ion, mint amennyi savaz és lúgot oldottál, csak a vízionszorzatnak megfelelő. A Na+ és a Cl- ionok viszont maradnak oldatban, ezért csak nagyon kevés hidrolizált víz lesz, és nagyon sok szabad Na+ és Cl- ion.
Ahogy az elején leszögeztük, mindegy hogy melyik ion honnan jön, azaz ténylegesen savat és lúgot kevertél, vagy csak konyhasót oldottál. A végeredmény az lesz, hogy csak egy kevés hidrolizált vized lesz, és sok sóionod.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Érdemes elolvasni a @2-es választ, de én erősen vitatnám, hogy szabad protonról akármilyen környezetben lehessen beszélni. Mindemellett én is szeretnék hozzájárulni.
Az alapvető probléma, ami már előkerült, hogy ez a reakció (vagyis a hidroxónium megprotonál egy kloridiont) is egyensúlyban van. Mindkét irányban lejátszódik (mint minden reakció), de az egyik irányba annyira kedvezményezett, hogy a másikat el lehet felejteni.
A háttere szimplán annyi, hogy a kloridion (sokkal) kevésbé akarja visszavenni a protont, mint amennyire a víz le akarja adni. Más partner pedig erre nincs jelen, így a megfigyelt állapot áll fenn.
A háttér nem szimplán már közelítéstől függően elég bonyolultá válhat. Az egyik egyszerűbb megfontolással (statisztikus mechanika) egy Boltzmann statisztikai eloszlásra lehetne visszavezetni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Más szemmel:
Miért nem zajlik le a
HCl(aq) <> H+(aq) + Cl-(aq) reakció balra, visszafelé?
Röviden mert az egyensúlyi állandó erős sav lévén egy orbitálisan nagy szám, gyakorlatilag nincs visszaalakulás.
Ennek termodinamikai okai vannak. Alapvetően a termodinamika második törvénye "azt szeretné elérni", hogy minél több részecske minél több féle képpen mozogjon kaotikusan. Hogy a rendezettség megszűnjön, minden egyneművé kiterjedjen.
A példareakcióban több db részecske lett, ez jó, mert ketten már kétfelé tudnak mozogni.
Ami viszont nagyobb hatás, hogy egy csomó energia szabadul fel a reakcióban, ezért melegszik fel a sav higítáakor. Több energiát kapnak a részecskék, többen, vadabbul tudnak mozogni.
Az energia ami eredetileg a HCl molekulába volt bezárva, kiszabadul, és szétterjed a környezetben, ezzel a termodinamika 2 törvénye megkapja amit "akar", győz az entrópia.
A HCl molekulában magasabb energiaszinten vannak a molekulát alkotó reszecskék (a proton és a, vegyérték elektronok), mint a hidrát burokba csomagolt H+ és Cl- ionokban. Ez az energiakülönbség tud kiszabadulni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!