Hogyan terjed tovább az ingerület?

Az akciós potenciál akkor alakul ki, hogyha a membránpotenciál depolarizálódik, és eléri a küszöbptoenciált. Ekkor nyílnak a feszültségfüggő nátriumioncsatornák, amik további depolarizációt okoznak. (És késleltetve kinyílnak a feszültségfüggő káliumioncsatornák is.)

Amikor az akciós potenciál kialakul egy adott ponton, a szomszédos membránterületek is depolarizálódnak, így ott is eléri a membránpotenciál értéke az küszöbpotenciált, és így ott is ki tud alakulni akciós potenciál. (Illetve mielinizált axon esetén csak a Ranvier-féle befűződésekben tud kialakulni akciós potenciál, így ezek között ugrálva terjed az ingerülte, így felgyorsul az ingerületvezetés.)

"Az ionok révén másodfajú elektromos vezetést kell elképzelni?"

A membránon keresztül igen, de ne úgy képzeld el, hogy akkor elszaladnak az ionok az axondombtól az axonvégig. A depolarizációs hullám terjed végig az axonon.

"Valamint nyugalmi potenciálnál a sejten kívüli vagy a belüli tér koncentrációja a nagyobb? "

Mármint mire nézve? A káliumionok esetében az intracelluláris koncentráció jóval nagyobb (bő tízszer), mint az extracelluláris. Míg a nátriumionok esetében pont fordítva.

"A koncentrációt a folyadékra értettem."

Ezt így nem nagyon tudom értelmezni...

"Ha az egyik tér koncentrációja magasabb, mint a másiké (gondolok arra, hogy a sejten belül még egy csomó másik oldott anyag van), akkor hogy áramlik be passzívan egy másik részecske (oké, hogy belül annak alacsonyabb a cc.je, de oldatokról van szó, nem gázelegyekről.)"

Az anyagok diffúziója csak a saját koncentrációviszonyaiktól függ. (Itt persze kicsit bonyolultabb dologról van szó, mint a diffúzió, hiszen ionokról beszélünk, így a membránpotenciál is számít. De ha csak a koncentrációviszonyok hatását nézzük, akkor minden részecske mozgását csak a saját koncentrációviszonyai határozzák meg.)

"(oké, hogy belül annak alacsonyabb a cc.je, de oldatokról van szó, nem gázelegyekről.)"

És?

(A "cc." egyébként töményet jelent.)

"Idegrostoknál pedig hogy depolarizálódik a szomszédos terület? "

A beáramló nátriumionok szétdiffundálnak az axonban és depolarizálják a szomszédos területeket is.

" A mielinekkel fedett részen nincsenek csatornák, ott nem történik depolarizáció."

Mielinizált axonnál ez tényleg így van.

"A következő Ranvier befűződés pedig távolabb van. Hogy ér el oda a hatás?"

A beáramló nátriumionok szétdiffundálnak az axonban és depolarizálják a szomszédos befűződést is. (Épp ezért nem lehetnek egymástól túl távol.)