A Golf-áramlat nélkül Európa (pontosabban a rajta lévő emberi civilizáció) képes lenne fennmaradni?

Miért ne lenne? A norvég kikötők télen befagynának, alacsonyabb lenne a termésátlag, más egyébként nem lenne drasztikusan változás.

Nem mondom, hogy nem számít az az 1-2 fok, de jelen technológiai színvonalunk mellett semmi megoldhatatlan problémát nem okozna.

A Golf áramlat az egyik a sok tengeri áramlat közül.

Ezeknek az áramlatoknak az "útvonala" lassú ütemben módosul, a kontinensek mozgásukkal értelemszerűen terelik a tengerben áramló víztömeget, de sok egyéb hatás is közrejátszik abban, milyen irányban mozog az óceán vize.

Az óceáni áramlatok leállásának a kontinensek belsejében is katasztrófális hatása lenne, ha az óceánok vize nem áramlik, megszűnik a légtömegek mozgása is.. nem mozog levegő, nincs légmozgás (szellő, szél), nincs csapadék, hisz az óceánok felől nincs légmozgás, ami vizet szállítana a szárazföldekre.

A Golf áramlat irányának változása is okoz környezeti problémát, ez manapság is zajló folyamat, de meg sem közelíti azt a katasztrófát, amit a megszűnése okozna, de hosszú távon, évmilliós távlatokban meg fog szűnni.

#2#

Meg tudod mondani, hogy a Golf-áramlat nélkül mennyi csapadék lenne Európában?

Az uralkodó légáramlatok csak kis mértékben függenek a tengeráramlatoktól.

Főképpen azért keletkeznek, mert ahol a Nap sugárzása legmeredekebben éri a Földet, ott keletkezik egy felfelé szálló légáramlat, amely a Föld forgása miatt eltérül nyugati irányban. Ez jellemzően az Egyenlítő környékén van, illetve amikor nálunk nyár van, akkor attól északabbra, amikor meg tél, akkor délebbre.

Igen ám, de ha valahonnan elmegy a levegő, akkor valahonnan oda is kell a helyére áramlani, vagyis északrő dél felé, délről meg észak felé és fokozatosan ez is eltérül nyugat felé, vagyis ez a két légáramlat délnyugati és északnyugati irányban mozog a felszálló sáv felő.

Ezt a két áramlatot hívjuk Passzátszélnek és Monszunnak.

Ezek további légáramlatokat generálnak, mivel ezeknek a helyükre is valahonnan levegőnek kell mennie.

Az uralkodó légáramlatokba olyan domborzati tényezők, mint a Himalája, vagy az Alpok, közbeszólnak, meg időnként a globális időjárási események, mint egy hurrikán és ezek megkavarják a légtömegek mozgását, de kétségtelenül a tengeri áramlatoknak is van a légmozgásra hatásuk, ha nem is ilyen meghatározó mértékben.

A lényeg, hogy a Golf áramlat a trópusokon felmelegedett vizet szállít északra, így azt gyakorlatilag fűti, ha leállna, akkor a klíma sokat változna, ráadásul gyakori anomáliák léphetnének fel, mérsékelt éghajlaton is előfordulhatna extrém hiden rövid ideig, teszem azt -50C fok, ami már sokkolóan hangzik és drasztikus károkat okozna napok alatt is, de egyébként is a melegebb klímánknak ekkor lőttek.

Azt roppant nehéz megítélni, milyen hatása lenne a Golf áramlat leállásána, minden bizonnyal sok halottal, áldozattal járna, de véleményem szerint az emberiség túlélné, hiszen ősemberként is túléltünk jégkorszakot is, ám az, hogy kik, illetve mennyien maradnának életben, vagy halnának meg, az előre nemigen látható.

Az előző utolsó bekezdéséhez annyit, hogy az ősember primitív viszonyai kevés kárt szenvedtek, maga az ősember halt meg nagy számban (de nem annyira nagyban, hogy kihaljon).

Ám ma rendkívül bonyolult viszonyok vannak, továbbá az emberek zöme enélkül életképtelen lenne, mert elfelejtette a pusztán természetben élés módszertanát. Erre a mostani világjárvány a csattanós példa, pedig ez egy szúnyogcsípés a fentebb vázolt események oroszlánmarcangolásához képest.

Azt én sem tartom megalapozottnak, hogy kihalna a jelen emberiség, de arra már nem mernék vállalkozni, hány százaléka maradna életben, és milyen körülmények között. Talán a ma leginkább elmaradott területeknek van a legnagyobb esélyük, ők ma is ismerik a puszta megélhetés fortélyait.

"Az óceáni áramlatok leállásának a kontinensek belsejében is katasztrófális hatása lenne, ha az óceánok vize nem áramlik, megszűnik a légtömegek mozgása is.. nem mozog levegő, nincs légmozgás (szellő, szél), nincs csapadék, hisz az óceánok felől nincs légmozgás, ami vizet szállítana a szárazföldekre."

Bocs, de a meteorológia tanszék úgy vágna ki karóval, mint annak a rendje.

A nagy víztömegek melletti partoknál van egy különös jelenség, az un. parti szél, amely a levegő cirkulációját okozza, a víz és a szárazföld különböző mértékű felmelegedése következtében.

Nappal a szárazföld jobban felmelegszik a Nap hatására, de kevésbé tartja a meleget, így éjszaka jobban, illetve hamarabb lehűl, mint a víz, ez különösen nyáron érezhető, de télen is megjelenik valamennyire.

Ezért nappal a szárazföld felett keletkezik egy felszálló légáramlat, amely kb 2 km magasságban a nyomáskülönbség miatt elindul a tenger felé, lejjebb viszont a felszínen a tenger felől áramlik a levegő a szárazföld felé. Éjjel ez megfordul, akkor a víz felett keletkezik felszálló légáramlat, amely alul a tnger felé fújó szelet generál, feljebb viszont a szárazföld felé és ez az akkumulált melegebb levegő beljebb viszont összekeveredik a szárazföld ekkor már hidegebb levegőjével, így ez csökkentheti a nagy hidegek, vagy melegek kialakulásának az esélyét, ez a cirkuláció kompenzáló hatást fejt ki és még ráadásul akadályozza is az északi jeges szelek gyors délre áramlását, illetve a trópusi levegő gyors észak felé haladását.

Ellenben a szárazföld belsejében ilyen kiegyenlítő tényező nincs, ezért például Minuszinsznk (beszédes név) medencéje télen -50C fok, nyáron meg 45 C fok között is ingadozik, pedig nagyjából Szlovákia szélességi körén van, Budapesttől 4-5 fokkal északabbra.

Ha esetleg hazánkban is ilyen extrém hidegek lennének, akkor fajtától függően kiterjedt erdőségek fagynának ki, eltűnnének a gyümölcsfák és az őshonos állatok nagy része, például akár a méhek is, amely mondanom sem kell, milyen bonyodalmakat okozna és a nyári hőség is drasztikus lenne, bár természetesen mi valamennyivel alacsonyabban vagyunk a hegységeket leszámítva és ez módosító tényező.