Légkőrben a vízpára ki tud csapódni kondenzációs magvak nélül is, vagy minden esetben kell szilárd részecske is? És Miért?
nekem a logika azt mondaná, hogy bizonyos körülmények között a vízpára mindenképp folyékonnyá alakulhatna, de úgy tanultam, hogy vízpára kicsapódáshoz mindenképp szilárd felület kell.
Én gondolom rosszul, vagy nem tanultam elég pontosan?
A pára ki tud csapódni ionizált részecskék hatására is.
Ma már főleg izopropil-alkoholt használnak, de régen voltak vízgőzzel működő ( dugattyús) ködkamrák is.
Néztem a pezsgőspohár egy pontjáról sorban felszálló apró buborékokat, eszembe jutott ez a kérdés. Hogy is van ez? Ködkamra, vagy szálló por?
Minden fázisátalakulás aktiválási energiát igényel legyen az fagyás, kicsapódás, kikristályosodás, átkristályosodás, stb.
Képzeld el! Egy városka lakói mindig elsején kapnak fizetést. 28.-án már alig van pénzük, de jön egy bomba ajánlat: Utazz el Alsóbikinipartra, lesz ingyen kaja, pia, zene, tánc, és az útiköltséget a helyszínen visszatérítik. Na ez aztán a túlhűlés.
Ám jön néhány porszem, és aktív felületükkel és megoldják a problémát.
Jön néhány veszettül száguldozó alfa részecske is amelyik némi pénzt ( energiát ) szór szét, néhányan befizethetnek az utazásra.
Az adott fázisátalakulás ( +, vagy - ) energiája hogyan aránylik az aktiválási energiához változó, és érdekes jelenségeket tud produkálni.
A túlhűlés ellentéte a túlhevülés is létezik. Nem véletlenül használnak laborokban forrkövet tiszta folyadékok melegítésekor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!