Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Sejtek? Suliban most...

Sejtek? Suliban most tanulunk a sejtekről és nagyon rákattantam a témára. Érdekel hogyan jött létre az élet. Írjatok már infókat ezzel a témával kapcsolatban légyszi.

Figyelt kérdés

2021. nov. 4. 19:09
 1/6 anonim ***** válasza:
86%

Én csak címszavakat ajánlanék, amikre ha rákeresel sok érdekességet olvashatsz:


- endoszimbionta elmélet

- koacervátumok

- abiogenesis


Ezek amik így csemegézni jók, innentől kezdve több tudományág épül a sejtek működésére, elég hosszas lenne. Én a saját kutakodást javaslom, az a legizgalmasabb ;)

2021. nov. 4. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
A második kivételével ezeket ismerem. Azt nem értem hogy egy molekula hogy tudja lemásolni magát
2021. nov. 4. 21:30
 3/6 anonim ***** válasza:
A molekula nem magát másolja. A molekulát lemásolják. Ne felejtsük, hogy a mi életünk tart mondjuk 80 évig, ebből mostanában minden évre jut épp elég megszoknivaló. Az emberi történelem (az írott) kb 8-10 ezer éves, az ember maga 5 millió éves, a dinok is kihaltak már 63 millió éve, de az első bacik kb 3,8 milliárd éve jelentek meg. Azóta (és azelőtt is) fejlesztették a másolási képességüket. Tehát volt idő bőven kialakítani a hátteret.
2021. nov. 5. 04:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

#3 04:17


Tudom, hogy jellemzően visszefele tolunk minden dátumot az új felfedezésekkel, de a Homo nemet max 2,5 millió évesnek, az első írásos emlékeket pedig kb 5500 évesnek tartjuk manapság.

2021. nov. 5. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Nagyságrendileg jók amit mondtam. Igazából a 4 milliárd évet akartam érzékeltetni.


Az egyik:

[link]


A másik:

A hominin ág legrégibb tagjai a 7 millió éves Sahelanthropus tchadensis, az 5,7 millió éves Orrorin tugenensis és az 5,6 millió éves Ardipithecus kadabba. Mindegyik fajt a későbbi homininok két lábon járó őseinek tartják, de ez vitatott. Lehetséges, hogy egyik vagy másik faj más emberszabásúak vagy más emberszabásúak és homininok közös őse. A kapcsolat a későbbi homininokkal még bizonyításra vár. Közülük az Australopithecusok 4 millió évvel ezelőtt szétváltak robusztus (Paranthropus) és gracilis ágakra,[28] amelyek közül valamelyik (mint a 2,5 millió éves A. garhi) talán a Homo nem közvetlen őse.[29]


Ezek a kutatások folyamatosan zajlanak és mindig vannak újabb eredmények.

2021. nov. 5. 12:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 sadam87 ***** válasza:

#2

"Azt nem értem hogy egy molekula hogy tudja lemásolni magát"

Általában sehogy. De néha mégis. Az egyik élet megjelenésével kapcsolatos hipotézis szerint létezett egy RNS világ, amikor önmásoló RNS molekulák jöttek létre, azaz olyan RNS-ek, amelyek képesek voltak a saját másolódásukat katalizálni (természetesen megfelelő nukleotidok és energiaforrás jelenlétében).

[link]

Ez a hipotézis magyarázatot tud adni arra a problémára, hogy alakulhattak ki az önmásoló rendszerek. Hiszen jelenleg a sejtekben a DNS hordozza a fehérjékhez szükséges információt, míg a DNS lemásolódásához (és beolvasásához) fehérjékre van szükség, azaz mindkettőre szükség van, egyik sem működhet a másik nélkül. Ugyanakkor az RNS örökítő anyag és katalizátor is lehet (ribozimek), így létezhetnek olyan RNS molekulák, amelyek magukat tudják másolni.

Már létre is hoztak önmásoló RNS rendszereket.

[link]

2021. nov. 5. 18:34
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!