Mechanikai hullám minden anyagban terjedhet és visszaverődhet.
Teljesen mindegy hogy szilárd, folyadék, gáz vagy plazma.
Nyilván ettől mások a terjedési tulajdonságok és sebességek.
A földön a földrengések meg a szilárdnak tekintet kéregben is úgy terjednek mintha az quázi (nagy viszkozitású) folyadék lenne.
Szóval csínján azzal mit is nevezünk szilárdnak.
A földköpeny meg a külső mag meg hivatalosan sem szilárd, kb hasonló állagú és hőmérsékletű mint a nap felszíne, mégis kimérik benne a földrengések terjedését és visszaverődését a határrétegeken a hullámok megtörését. Sőt ez jelentős információt is ad.
Konvekcoós áralmasások, egymásba fonódó, folyton egymásnak feszülő mágneses terek, egymásba fonódó ellentétes erővonalak, napkitörések. Brutálisabb jelenségek milliói vannak ott non-stop, mint amit hasonlítani lehetne egyáltalán egy földrengéshez.
2021. nov. 9. 01:36
Hasznos számodra ez a válasz?
16/17 anonim válasza:
Pedig Mojjo nem írt butaságot. Például tudjuk, hogy a Nap tengelykörüli forgása eléggé speciális. Az "egyenlítői" tengelykörüli forgási sebesség más, mint az egyenlítőtől távolabbi régiókban(!) Ennek aztán van egy olyan következménye hogy a mágneses erőtér vonalai elkezdenek megnyúlni, felcsavarodni. Ez persze nem megy a végtelenségig, hanem egyszercsak "kiegyenlítődnek". Ezek az mágneses erők persze kölcsönhatnak a párjukkal meg önmagukkal (ott elég nagy a katyvasz ilyen téren is) No ilyenkor aztán szépen "kondul" egy (vagy több) hatalmasat a csillagunk anyaga.
2022. ápr. 21. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
17/17 anonim válasza:
#16
De ez nem csillagrengés. A földrengésekhez meg köze nincs.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: