Van a Gergely naptárnál újabb és egyszerűbb naptár?

Világnaptár - Elisabeth Achelis javaslatára a The World Calendar Association gondozásában jelent meg 1930-ban.

[link]

Minden év ugyanolyan.

A negyedévek egyformák, összesen 91 naposak, 13 hétből és 3 hónapból állnak.

A negyedévek hónapjai rendre 31, 30 és 30 naposak.

Minden hónapban ugyanannyi munkanap van (ha a szombatokat is ide vesszük, az eredeti tervezetnek megfelelően).

Minden év vasárnappal kezdődik, tehát az év első munkanapja mindig hétfőre esik.

Minden negyedév vasárnappal kezdődik.

Ez a világnaptár tetszik, bár pár dolog azért nem stimmel benne (vagy legalábbis a wikipedia szócikkel.)

"Minden év ugyanolyan." => ez pont a szökőnap miatt nem igaz.

"Statisztikai szempontból könnyebb és pontosabb a negyedévek összehasonlítása, ugyanis mind 91 napos." => megint csak nem igaz, a két extra nap miatt. Ha meg azokat "negyedéven kívülinek" vesszük, akkor hogyan tüntetem fel őket a statisztikákban? Attól még, hogy pihenőnap, történnek dolgok. Az fura ha pl. a négy negyedéves halálozás összeadva kevesebb mint az éves.

Ha már reformálunk én egy ilyet csinálnék:

10 hónap, a páratlanok 37 naposak, a párosak 36 (szökőévben a 2. is 37.)

9 napos "hetek" (6 munkanap, 3 pihenőnap,) a 37. nap mindig héten kívüli pihenőnap. Így a hónap adott napja mindig ugyanolyan napra esne, nemcsak negyedévente, de minden hónapban.

Egy bizonyos szempontból logikusabb rendszer:

Minden hónap 28 napos. Minden hónap pontosan 4 hetet tartalmaz, így minden hónap x. napja ugyanarra a napra esik, mondjuk elseje mindig hétfőn, másodika kedden van. Egy év 13 hónapból áll. Így ezzel 13*28=364 nap van ebben a 13 hónapban. A maradék 1 nap, illetve szökőévben (amit nem lehet megúszni) 2 nap meg egyszerűen kívül esik a rendszeren, nem tartozik egyik hónaphoz, egyik héthez sem. Mondjuk nevezzük Világnapnak.

(Persze az extra nap miatt a dolog más szempontból bonyolultabb. Mondjuk ma egy asztali órán elég beállítani, hogy kedd van, ha a fenti rendszert vezetnénk be, akkor a „Világnap” miatt tudni kellene, hogy milyen hónapban, illetve hányadik hétben vagyunk. Amit emberi szempontból könnyebbé tennénk, azt technikai oldalról tennénk nehezebbé.)

~ ~ ~

Meg lehet közelíteni a dolgot matematikai szempontból ha megnézzük a 365 körüli számok prímtényezőit.

360 = 2*2*2*3*3*5

361 = 19*19

362 = 2* 181

363 = 3*11*11

364 = 2*2*7*13

365 = 5*73

366 = 2*3*61

367 = 367

368 = 2*2*2*2*23

369 = 3*3*41

370 = 2*5*37

371 = 7*53

Azok az esetek, mikor az egyik prímtényező túl nagy, azok kiesnek. Nyilván igen szokatlan lenne 61 hónappal, vagy 61 napból álló hónapokkal számolni. Ha a heteket meg akarjuk tartani, akkor még a 364 = 2*2*7*13 a legjobb jelölt, ami a fenti rendszerben is van, 2*2=4 hetes hónapok, 7 napos hetek, 13 hónapos évek + 1 extra nap.

Még a 360 is elképzelhető lenne. Egy év 12 hónapból állna, minden hónap 30 napos lenne. Esetleg a hét helyett használhatnánk mondjuk a „dekád” fogalmát, egy hónap 3 „dekádból”, azaz 3 darab 10 napos egységből állna. De ekkor 5 napot kellene valahova extraként beszúrni.

Persze a #3-ban írt rendszer is egész jó, a 31+30+30 napos hónapokkal. A válaszom elején lévő rendszer annyiból jobb, hogy kiküszöböli az „x hónap y napja a hét melyik napjára esik” problémát.

#4 rendszere is jó, csak kicsit több dolgot rúg fel, a hónapok számát és a „hét” hosszát is. Az általam írt rendszerben legalább a hét megmarad valóban 7 naposnak.

~ ~ ~

Amúgy valódi igény nincs a naptár megváltoztatására. Van jópár elképzelés a fentieken túl, de a világnak jó a jelenlegi naptárunk. Megszoktuk, kidolgoztuk a megfelelő algoritmusokat, ami alapján ki lehet számolni mondjuk két adott dátum közötti időt, vagy hogy az adott év adott napja a hét melyik napjára esik, stb… Pl. az informatikában a legtöbbször úgyis Unix epoch alapján tartjuk nyilván az időt, azaz az 1970. január 1. óta eltelt másodpercekkel jellemezzük az időt és dátumot.

Illetve amíg vannak vallások, addig erős ellenállás is lenne az embernek a megszokotthoz való ragaszkodásán túl. Vallási szempontból nagyon nem mindegy, hogy pl. melyik napra esik húsvét vagy pünkösd. Pont ezért volt komoly tétje a Niceai zsinatnak, ahol azt a 3 napnyi eltérést is tisztázni kellett, hogy mikor is van a napéjegyenlőség, a tényleges napéjegyenlőség napján, vagy a hagyományban számon tartott napon. Ott megelégedtek ennek a tisztázásával. Gergely pápáig további 10 nap eltérés gyűlt össze, és Gergely pápa előrelátó módon nem csak az eltérést korrigálta, hanem a naptár rendszerét is pontosította úgy, hogy a jövőben ne gyűljön össze olyan hamar több napnyi eltérés.

Szóval vallási oldalról a mozgóünnepek miatt valószínű komoly ellenállás lenne a naptár megreformálásával szemben. Persze aki ateista, annak ez részletkérdés, de aki hívő, annak nagyon is kardinális kérdésről van szó. Kb. annyira lenne ez számukra sajátos, mint egy ateistának január 10-én tartani a szilveszteri bulit…