Mesterséges források a Szaharában?

Hát elpárologva rakna el annyi sót, hogy ezer generációnak elég a kebabba.

Abból a pénzből inkább lefelé kéne fúrni, a Szahara alatt elég jelentős édesvíz-mennyiség van.

[link]

A Szahara alatt van édesvíz, szinte mindenhol. Ebből táplálkoznak az oázisok. Persze, ha elkezdenéd kivenni, eléggé lecsökkenne.

Ha sós vizet vinnél be, a homok nem tudná kiszűrni a sót, tehát mindig sós maradna. Sőt: a víz tűnne el belőle, a só maradna, szóval sósivatag lenne ott egy idő múlva. Nem jó ötlet.

Ez nem így megy. :)

A só oldódik a vízben és a talajvízbe szivárogna, a többi meg menne felhőnek a légkörbe és visszamaradna a só és lerakódna.

A Saharát nem igazán tudják termővé tenni vagy vízzel ellátni. Az ivóvíz a tengerből még kinyerhető sólepárlókkal, de az olyan technológia jelenleg, hogy még Kalifornia is küzd a vízért, pedig a jólét államok élén van, mint az USA egyik állama. Kaliforniának tucatnyi sólepárlója van és kevés, akkor a Saharában ki fogja megfizetni a lepárolt vizet és ki fogja finanszírozni az egészet?

Van ilyen pályázat, hogy elárasztani a Saharát. De a víz odajuttatása ilyen mennyiségben, ami egy tó kialakulásához vezetne a kiírás szerint, egyszerűen túl nagy energia mennyiséget jelent a működtetésben. Amennyit a modern országok sem használnak egyébként, tehát nagyot, ezt számolták a mérnökök. Közben a Sahara többsége tengerszint fölött van, tehát kell ott pumpálni rendesen, nem keveset, nem kis távon, vagy elképesztő hosszú egyengetések és alagutak sora kellene. Kétségek vannak a párolgás miatt és a költségek miatt, amit 50 ezer milliárd dollárra becsültek. Közben kérdéses hogy, valószínűleg a só felhalmozódna és olyan sóssá válna, minta a Holt-tenger, amiben alig él meg valami. Ausztrália is jóléti ország és küzdenek a sivatagosodással, még nekik sem megy annyira. Akkor ki fog Afrikába befektetni...? Ez sajnos ilyen.

Például bár meglepően hangozhat, de homok is keresett cikk nemzetközi szinten és a Saharában van bőven homok. Sőt az egyik legjobb minőségű homok ami az építőiparnak kell. Mégsem hozzák el, mert a számítások szerint drága lenne a semmiből hozni, nincs ott semmi ami a homok elhozatalához szükséges lenne. Inkább világszerte amennyire lehet helyileg termelik ki a folyami homokot, mert a szállítása és kitermelése is olcsóbb. A Saharában kellenének normális utak hozzá, kell bányatelep lakossággal, oda kell áram, étel, szállás, reptér, stb.

A Saharába vizet az jelenleg nem éri meg sajnos, mert hát nem térülne meg. Ráadásul Afrikának nincs ilyenekre pénze, más meg csak haszon miatt fektetne bele, de nem nagyon fog, mivel nem éri meg. Más területeken fektetnek Afrikába, de azok nagy nyereséget hoznak, mint az ásványi anyagok bányászata, gyémánt bányák, stb.

A Szahara egy gyéren lakott terület, kb 1-2 fő/km². Itt van térképen, tehát innen indul a téma:

[link]

Konkrét adat: a Nyugat-Szahara népsűrűsége 2 fő/km². Ez a része a Saharának: [link]

Tehát azoknak kellene vásárlókként megfizetniük a vizet, akiknek talán még készpénzük se nagyon van, mert nomádok és nagyon kevesen vannak. Egy ilyen óriási projektet akkor is a sűrűn lakott területeken kellene tervezni és nem pont a Saharában annak a néhány embernek, persze ők is emberek és számítanak, de még a sűrűbben lakott Szaharai területeken is kevés ember lakik hozzá.

Itt a példa - Nyugat-Szahara: legnagyobb városa El-Ajún és a népessége csak 194 668 fő. És így néz ki satellit képen:

[link]

Szóval nekik az a nagy projekt? Sajnos ez ilyen. Nekik nincs rá pénzük és más meg nem lát váráslóerőt benne. Sajna. De a lakott területeken a sólepárlás technikailag ha elérhetővé válik, az segíthet.

---------

[link]

[link] #Demográfia

[link]

"A Sahara homokja az üvegiparnak jó, a betoniparnak az túl finom szemcséjű"

Hát, szerintem nagyrészt inkább hogy túl durva illetve összetételében is eltér a folyami homoktól, ami valóban sokkal jobb betonhoz.

Így állhatott elő az az érdekes helyzet, hogy Magyarországról is árulunk homokot a Szaharába.

:)

A következő lépcső lesz némi magyar jeget eladni az Antarktiszra. :)

:) Banánt meg Kolumbiába és Equadorba. :)

Vannak kísérletek a sivatagi homok felhasználásra, de ahhoz más fajta betont-betonfélét kell kikísérletezni. Itt van némi infó a világ homok szükségletének meglepő helyzetéről... Néhol rövid megjegyzést fűztem hozzá dőlt zárójelben, hogy rövidüljön az idézet, de ott van róla a cikkekben is bővebben.

"A homok világszerte nagy igényű, és sok iparágban, különösen az építőiparban használják. A tele sivatagokkal könnyen becsapható, hogy a homok szinte végtelen erőforrás. A sivatagi homoknak azonban kevés haszna van; a szemcsék túl simaak és finomak ahhoz, hogy összekapcsolódjanak, ezért nem alkalmas például beton készítésére. Az induló Finite, amelyet a londoni Imperial College kutatói alapítottak , sivatagi homokból készült anyagkompozitot hozott létre, amely fenntarthatóbb alternatívája a betonnak.

Az építési minőségű homok kínálata világszerte csökken. Ezt a fajta homokot eltávolítják a strandokról és a medrekről, de a nagy igénybevétel miatt a kínálat gyorsan csökken. A sivatagi homok viszont bőséges. Ezt a homokot nem használják az építőiparban, mivel szemcséi túl simaak és finomak ahhoz, hogy összekapcsolódjanak az építőanyagokhoz."

teljes cikk: [link]

bbc.com: Miért fogy el a világ homokja

"...a homok a világ második legtöbbet fogyasztott természeti erőforrása..."

"De akár hiszed, akár nem, a világ homokhiánnyal küzd. Hogyan fogyhatunk ki olyan anyagból, amely gyakorlatilag minden földi országban megtalálható, és amely lényegében határtalannak tűnik?"

"A betakarított homok túlnyomó része betongyártásra megy, és ezért a sivatagi homokszemcsék rossz formájúak. A szél, nem pedig a víz által erodált, túl simaak és lekerekítettek ahhoz, hogy összeilleszkedjenek, és stabil betont képezzenek."

"A homok, amire szükségünk van, az a szögletesebb anyag, amely a folyók medrében, partján és árterén, valamint a tavakban és a tengerparton található."

"Az építéshez szükséges homokot leggyakrabban folyókból bányásszák."

"A homokért folyó verseny annyira kiéleződött, hogy sok helyen bűnözői bandák kerültek a kereskedelembe"

"Sok nyugati országban a folyami homokbányászat már nagyrészt megszűnt." //a környezeti károk miatt//

teljes cikk: [link]

cnbc.com: Homokhiány? A világból kifogy egy döntő fontosságú-de alulértékelt-áru

"A homok a világ után a legtöbbet fogyasztott nyersanyag a víz után, és nélkülözhetetlen összetevője mindennapi életünknek.

A világ azonban hiánygal néz szembe - és az éghajlati tudósok szerint ez a 21. század egyik legnagyobb fenntarthatósági kihívása." //mivel nagy környezeti változásokat okoz a kitermelés a folyókban//

"Csak azt hisszük, hogy mindenütt homok van. Soha nem gondoltuk, hogy kifogyunk a homokból, de bizonyos helyeken kezdődik."

"A homokhasználat globális aránya - amely az elmúlt két évtizedben részben megháromszorozódott, részben a rohamos urbanizáció következtében - messze meghaladja azt a természetes ütemet, amelynél a homok feltöltődik a sziklák szél- és vízállóságával."

"a folyami homok kitermelésének betiltása elkerülhetetlenül hatással lesz azokra az emberekre és közösségekre, akik erre a gyakorlatra támaszkodva keresnek kenyeret. Kína és India vezeti azoknak a területeknek a listáját, ahol a homokkitermelés hatással van a folyókra, tavakra és a partvidékre..."

"Ennek ellenére nincsenek nagy tervek, nincs szabvány a kitermelés módjáról, nincs földtervezés arról, hogy honnan kell kitermelni és hol nem szabad kitermelni, nincs megfigyelés arra, hogy a legtöbb helyen (és) nem hajtják végre törvényeket, mert az országok a fejlesztési szükségletek és a környezet védelme között töprengnek. "

teljes cikk: [link]

"Soha ne használjon tengeri vagy sivatagi homokot otthonának építéséhez. Ezek a homokok fényes, fényes megjelenésűek, de túl finomak és lekerekítettek. Az ilyen homok használata gyengítheti a szerkezetet. Ezenkívül a tengeri homokban só van, ami káros az acélra és a vakolatra. Hosszú távon ezeknek a homoknak a használata negatív hatással lesz otthonának tartósságára és szilárdságára."

[link]

"a szemcsék túl simaak és finomak"

Jó, most márt értem, miről van szó. Nem méretfinomságról, hanem arról, hogy le vannak gömbölyödve. Ez igaz.

:)