Orosz kutatók elefánt-gyapjas mamut hibridet akarnak létrehozni, hogy helyreállítsák a tundra eredeti állapotát. Nem értem, mi köze van a kettőnek egymáshoz?

Pleisztocén Park [link]

"Miután a kutatóknak sikerülni fog életre is képes gyapjas mamut klónokat előállítani, a Kolima folyó partján 1988-tól fokozatosan kialakított zárt terület tárt karokkal várja majd őket. Szergej Zimov ökobiológus vezetése alatt ma már konkrét eredményeit láthatjuk egy kitartó és céltudatos munkának. A Pleisztocén Park célja, visszaállítani a szibériai sztyeppék ökoszisztémáját. A kezdetekkor egy 150 négyzetkilométeres területet zártak el a kutatók az Északi tengertől délre a Kolima alsó folyásánál Jakutföldön. A területre szinte azonnal megkezdték olyan nagytestű növényevők betelepítését, amelyek valaha itt éltek és képesek visszaállítani az eredeti faunát, ami a mamutok idején is honos volt. Így került a park területére a jakut ló, a pézsmatulok, az északi rénszarvas, a bölény, a jávorszarvas, a szibériai szarvas, a jak, az eredetileg itt Szibériában is honos kiang és a tatárantilop is. Csúcsragadozóként pedig a szibériai tigrist telepítették be.

A betelepített növényevők hatására az elmúlt negyed század alatt a mocsaras tundra fokozatosan visszaalakult a mamutok idejében meglévő füves sztyeppévé, ahol már nem a mocsarak uralják a területet. Az orosz biológusokból álló csapat egyértelműen bizonyította, hogy a holocén időszakban kipusztult növényevők miatt kialakult mocsaras tundra nem visszafordíthatatlan állapot. Van visszaút. A Pleisztocén Parkban szerzett eddigi tapasztalatok sok más kérdésre is rávilágítottak. A park területén dolgozó kutatócsoport egyértelmű véleménye, hogy ebben az ökoszisztémában fontosabbak voltak és lehetnek a füves puszták, mit az erdős területek. Így nemcsak az erdőkért kellene aggódnunk, hanem sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a füves sztyeppék megőrzésére és visszaállításukra. Ide a Pleisztocén Parkba a már átalakult füves sztyeppére a Kolima folyó mellé várják a kutatók a klónozott mamutokat.

Mint látjuk, a projekt összetett, de egyáltalán nem kivitelezhetetlen. Szinte minden feltétel adott, ami persze a szerencsén is múlott. A 2012-ben Jakutföldön megtalált folyékony vért, ép sejteket és szöveteket is tartalmazó mamuttetem egyedülálló lehetőséget nyitott meg a kutatók előtt. Úgy tűnik azonban, hogy a megoldás kulcsa egyelőre a mamut távoli, de ma is élő rokonánál, az elefántnál van. A gyapjas mamut sikeres klónozását a nemzetközi csapat a jelenlegi állás szerint legkorábban 2050-re ígéri."

A legelés és trágyázás révén a növények növekedése erősödik, ezzel azok talajvíz-felvétele is, csökken a talajvíz.

Aztán lehet, hogy ezeknek a böszme dögöknek a taposgálása is segíti a gyepesedést.