Az űrben ha nincs levegő , hogyan működnek a fékező/iránymódosító rakéták?

Azt hiszem a Kérdező a rakéták működésére kíváncsi.

Az űrben valóban nincs levegő, ezért a rakéta visz magával valami oxidáló anyagot. Ez legtöbbször cseppfolyós oxigén.

Egy űrhajó által felvitt oxigén egy része a személyzeté, másik része a hajó meghajtására van.

*

Léteznek egykomponensű, "monoprop" üzemanyagok is. Általában hidrazin, vagy hasonló vegyületek. Ezek a finom manőverezést, és a jetpack-ek töltését szolgálják.

A manőver hajtőműben katalizátor van (esetleg előmelegített) ami a hidrazint bontja. A hidrazin származékok bomlása hőtermelő folyamat. Így a fúvókán kb. 50 - 100 °C hőmérsékletű gázok távoznak.

-

Gugli keresési javaslat: Aszimmetrikus dimetil-hidrazin, ördög mérge.

Ahogy írják is.

A kidobott tömeg és annak sebessége az, ami a gyorsító erőt létrehozza.

Nem kell hozzá közeg, a rakéta nem "támaszkodik" a levegőn a gázsugarával.

De egyébként a légkörben a repülőgépek, helikopter is főleg a maga mögé, alá lapátolt levegőtömeg révén produkálnak hajtóerőt. A légkör arra jó, hogy a hátradobandó tömeget nem kell magukkal vinni, ott van körülöttük.

Persze belejátszik a propeller, sugárhajtómű előtt-mögött lévő nyomás különbsége is, de a fő hajtóerő a tömeg hátralapátolása.

Nem kell. A régi példa erre a csónakos kísérlet. Ülsz álló vízen egy csónakban, valami nagyobb tömeget (méteres CRT tévé, anyós, stb.) kihajítasz hátrafelé, erre a csónak megindul előre.

Minél nagyobb tömeget dobsz ki és-vagy minél gyorsabban, annál jobban mozgásba jön a csónak.

Lendület. Tömeg szorozva sebesség.

Ha az egy tonnás csónakból kihajítasz hátra 100 kilót 20 km/h-val, akkor a csónakod ellenkező irányba megindul 2 km/h-val.

Ha 40 km/h-val dobod ki, 4 km/h-ra gyorsulsz.

A rakéta tonnákat dob ki hangsebesség körüli tempóval. Ez csinálja a tolóerőt.