Mi történne akkor, ha valamilyen okból egyik pillanatról a másikra a fénynek a sebessége a felére csökkenne?

t=s/V

s nem változott, V csökkent ---> felgyorsul az idő múlása.

Az a helyzet, hogy a világ működésébe nem csak ennyivel szólna bele, ha nem simán a fény lassulna c/2-re, hanem ez a határsebesség változna meg.

Azzal kábé megszűnne létezni az univerzum, de legalábbis az anyag, annyi fizikai alaptörvény harmóniája borulna meg.

El lehetne indulni azon, hogy mi van, ha a fénysebesség a felére esne vissza, miközben minden más fizikai konstans ugyanannyi marad. De így sem teljesen egyértelmű, hogy mire is kell gondolni. Ugye a tömeg nem mást, mint a testek nyugalmi energiája, azaz E₀=m. Csak mivel történetileg úgy alakult, hogy a tömegnek és az energiának más mértékegységet választottunk kell egy váltószám, a c² – hogy miért ez a váltószám, az kiderül a speciális relativitáselméletből – , így fog a képlet a jól ismert E=mc² formájú lenni. Ha a c a felére változik azt hogy kell érteni? A tömeg lesz négyszeres? Vagy a nyugalmi energia lesz negyed akkora?

Kicsit olyan ez, mintha az lenne a kérdés, hogy mi lenne, ha az óra és a perc közötti váltószám – ami jelenleg 60 perc/óra – a felére csökkenne. Attól függ. Arról van szó, hogy a perc hosszúsága marad ugyanaz az az időtartam, így az óra időtartama lenne fele akkora és így egy nap innentől 48 órából állna? Vagy az óra – mint mértékegység – jelenten ugyanakkora időtartamot, egy nap ugyanúgy 24 órából állna, és a perceink lennének kétszer olyan hosszúak?

~ ~ ~

De tegyük ezt félre, és induljunk ki abból, hogy mi a helyzet, ha a fénysebességet a felére csökkentjük, miközben minden más fizikai állandó ugyanannyi marad…

Izé… Ugye az állandók attól állandók, hogy az értékük tértől és időtől függetlenek. Ahogy a tudományos ismereteink bővültek, egyre több és több állandó „ütötte fel a fejét” a fizikában. Ott van pl. a gravitációs állandó, ott a Planck állandó, ott a mágneses állandó, ott az elektromos állandó, ott a Coulomb-állandó, az elemi töltés nagysága, a elektron tömege, a proton tömege, a finomszerkezeti állandó stb. stb. stb…

Aztán ahogy bővült a tudásunk, rájöttünk, hogy ezekből van egy csomó olyan állandó, ami más állandókból származik. Pl. a mágneses állandót (µ₀) alapvető állandónak tekintjük, az elektromos állandó (ɛ₀) viszont ebből kiszámolható: ɛ₀=1/(µ₀c²). A Coulomb-állandó szintén: k=1/(4πɛ₀)

A különböző állandók tehát egymástól függnek. De hogy melyek a valóban alapvető állandók és melyek a származtatott állandók? A fene tudja. Mivel állandókról van szó, nem tudjuk megváltoztatni őket, hogy megnézzük, mi történik. Ki lehet választani adott számú állandót, amivel aztán az összes többi felírható, de hogy melyeket választjuk ki, abban van egy önkényes jelleg.

Mi pl. a mágneses állandót (µ₀) tekintjük alapvetően állandónak és az elektromos állandót (ɛ₀) ebből származtatjuk. De tekinthetnénk az elektromos állandót alapvetőenk, akkor a mágneses állandót lehetne ebből származtatni: µ₀=1/(ɛ₀c²). A fénysebesség felére csökkentésénél vajon az elektromos állandó marad ugyanannyi és a mágneses állandó csökken a negyedére, vagy a mágneses állandó marad ugyanannyi, és az elektromos állandó csökken a negyedére? A fene tudja. Mi tulajdonképpen csak annyit tudunk, hogy: µ₀ɛ₀c²=1. Ha ismerünk a három konstansból kettőt, a harmadikat tudjuk a másik kettőből származtatni.

Ez meg ugye kihatással van más állandókra. A Coulomb-állandó szintén attól függően marad ugyanannyi, vagy növekszik a négyszeresére, hogy az elektromos vagy a mágneses állandót tekintjük-e alapvetőnek.

~ ~ ~

Ha a felére csökkentjük a fénysebességet, és más alapvető konstansokat ugyanannyinak vesszük, akkor egy dolog biztos: a konstansok igen nagy része megváltozik. Hogy melyek változnak meg és melyek nem, azt nem tudjuk, mert nem tudjuk, hogy ténylegesen melyik konstansokat kellene alapvetően és melyeket származtatottnak tekinteni. Sőt ha filozófiai irányba tereljük a kérdést, lehet, hogy ennek a kérdésnek így nincs is értelme.

Egyetlen dolgot mondhatunk el, hogy a fizikai konstansok sokaságának megváltozása teljesen más egyensúlyi helyzeteket teremtene. Az Univerzum megszűnne létezni a mai formájában, egy teljesen más Univerzum képe rajzolódna ki ebből, de hogy milyen, azt nem lehet megmondani.

Javítás:

* A fénysebesség felére csökkentésénél vajon az elektromos állandó marad ugyanannyi és a mágneses állandó LESZ NÉGYSZERES, vagy a mágneses állandó marad ugyanannyi, és az elektromos NŐ A NÉGYSZERESÉRE?

(A többi összefüggés is ez alapján értelmezendő újra.)

Ha az ember nem a helyén (hülyeségnek) kezeli, akkor, amennyiben valaki a természettörvények valamelyikét önkényesen megváltoztatja (mert ismeretei nem lévén, azt gondolja, szabad a fantázia), akkor kettőt tehetünk. Visszakérdezünk, hogy mi lesz az összefüggésekkel. Ha nincs válasz, a téma befejeződött. Ha van válasz, az feltehetően hibás, erre utalhatunk. Vagy pedig eleve közöljük, hogy e tekintetben nincs szabad fantázia.

Ha egy koherens rendszer valaki megbont, akkor új szabályrendszert kell felépíteni, ami vagy sikerül, vagy kiderül, hogy ilyen világ nincs. Senki nem várhatja el, hogy az új szabályrendszer lehetőségét mi vizsgáljuk. Ez praktikusan az eddigi ismeretek újragondolását jelenti. Ez még tanulmányban is lehetetlen, hát még itt.

Minden megfigyelő számára, függettlenül a megfigyelő sebességétől, a fény sebessége állandó.

Szóval, hogyha te fénysebesség 99.9999""% ával haladsz, akkor a veled .egeggyező irányba haladó fénysebesség, a 100%-ával távolodik tőled... mivel E=mc²

Az a helyzet, hogy egyszerű halandó ezt fel sem tudja fogni... akkor mondd meg nekem, mi a fénysebesség fele?