Egy vírus többféle proteint is tartalmaz és ezekre mindre készülhet antitest, ha jól értem. A nem tüskefehérje ellen készült antitestek is megakadályozzák a sejtbe jutását a vírusnak vagy máshol van inkább szerepük?

Elvileg bármilyen fehérje ellen készíthető antitest ez pipa.

Csakhogy van pár kritérium is.

- Például nem túl jó ha az a fehérje másban is megtalálható például az ételeinkben.

Mert akkor allergiás reakció alakulhat ki. Akár olyan mértékű anafilaxiás sokk is amibe belehalhat az illető.

(Talán rossz példa csak a megértése miatt írom le: de a parlagfű pollen burkának egy fehérjére sokak immunrendszere "beizgul" csakhogy ugyanezen fehérje benne van a banánban uborkában görög és sárgadinnyében paradicsom héjában stb. Így emiatt a parlagfű allergiásoknak ezekre a termékekre kereszt allergiájuk van, vagy könnyen kialakul allergia ezekre is!)

- Még rosszabb a helyzet ha az a fehérje ami a vírusban is megvan az emberben is megvan. Akkor autóimmun betegség / lupus alakulhat ki a szervezetünk immunrendszere elpusztítja saját szerveit ezt a fehérjét megtámadva.

- Mindez igaz akkor is ha a fehérjék nem pont ugyanolyanok csak nagyon hasonlóak ilyen reakciókat az is kiválthat!

Szóval igen bármire készíthető, csak csínján ezzel!

Kifejezetten csak és kizárólag az adott vírus sajátságos fehérjéire érdemes elkészíteni és ott is sok tesztelést és kísérletet végezni először emberhez hasonló szervezetű állatokon (sertés, patkány, majom) és utána emberkísérleteket is önkénteseken.

Csak így biztosítható hogy tömegesen nem okoz majd gondot az oltás.

"Tudtátok hogy az összes eddigi covid vakcina még kísérleti gyógyszernek minősül?"

Igen, a szokványos tesztelési fázis időkritériuma szerint.

Ami azt jelenti, hogy a "nem-kísérleti" beadási időt kivárva elkezdendő vakcinázással már nem lenne kit beoltani, mert addigra mindenki már vagy belehalt volna, vagy átesett volna.

És nem azt jelenti, hogy a vakcina szar és veszélyes.

Mellesleg a hagyományos kísérleti fázisok tesztelési létszámának igencsak sokszorosa van túl a vakcinázáson, tehát a hagyományos, hosszabb tesztelési eljárás tesztlétszámának minimum ezerszeresén bizonyultak az oltások jónak és kockázatmentesnek.

A korábban írtak mellett (saját szervezetben is előforulhat hasonló fehérje, a virion belsejében van csak jelen a fehérje - bár ez utóbbi nem feltétlen kizáró ok, lásd lentebb) más tényezők is befolyásolhatják, melyik protein mennyire alkalmas vakcinák gyártásához. Például fontos szempont, mennyire erős antigén (immunogén) hatású, azaz milyen erős immunválaszt tud kiváltani. Illetve az is előny, ha kevésbé hajlamos a változásra.

A spike protein egyrészt azért jó előny, mert elég erős immunválaszt tud kiváltani. Másrészt mivel ennek a fehérjének a sehtítségével jut be a vírus a sejtbe, valószínűleg abban reménykedteka kutatók, hogy ez kevésbé hajlamos a változásra (hiszen a mutációja jó eséllyel befolyásolhatja - és leggyakrabban nem jó irányba - a sejtekbe jutás hatékonyságát.

A vírus maradék három struktórfehérjéjéből (M, E, N) az M és E proteinek gyenge immunválaszt váltanak ki. Az N (nucleocapsid protein) pedig a virion belsejében van. Ugyanakkor ez még nem jelenti, hogy nem alakulhat ki ellene immunválasz! Ez a protein is erős immunogén hatású. Akár antitestes immunválaszt is kiválthat, de a T sejtes immunválasz aktiválása nagyon jelentős (hiszen annak kialakításában nem feltétel, hogy az epitóp a vírus felszínén legyen). Mindenesetre az alábbi Nature cikk alapján az N proteinnel való kísérletek elég vegyes eredményt mutatnak.

[link]

Mindenesetre tesztfázisban (állat tesztek) már van N proteint célzó vakcina, majd eldől, alkalmazható-e hatékonyan.

[link]