A tesztoszteron szinttől függ a magabiztos, tökös viselkedésforma?

"Ez nem olyan mint tegyük fel a sport, programozás, vagy akár sebészet, hogy minél többet tanulsz és gyakorolsz annál jobb és sikeresebb leszel azon a területen."

Ez így van: ha nem vagy elég értelmes ahhoz, hogy tanulj a saját hibáidból és sikertelenségeidből, akkor tényleg nem leszel se jobb, sem sikeresebb.

@10: Köszönöm, hogy alátámasztottad, amit írtam. A te fajtád eddig jut... hogy én? Neeeeem, a genetika a hibás.

Az, hogyne.

A valóság ezzel szemben az, hogy lehet valaki akármilyen ronda, sőt, még csóró is, ha normális, ha normálisan viszonyul a másikhoz, szellemes, jó humorú, simán lesz csaja. A testi adottságokat egy szintig lehet is fejleszteni amúgy étrenddel, sporttal. Persze így is lehet rondának maradni, de ha emellett nem az önsajnálat mocsarába süllyed, hanem inkább összeszedi magát, akkor lesz nője. Ha nem, akkor nem. Ilyen egyszerű.

@11: Jaja, biztos voltam benne :)

@12: Tanulni a saját hibáikból? Ezek a szerencsétlenek nem, hogy nem tanulnak a saját hibájukból, (f)el sem ismerik azokat. Ők nem hibások, a genetika az. Vagy aki már magasabb szinten van, az még azt is hozzáteszi, hogy minden nő a velejéig romlott is emellé, szóval a genetika mellett opcionálisan még a nők is hibásak. De hogy ők? Na nem, az tuti nem :D

@16:

Oké, szóval van két állításod:

1, A vonzalom tiszta genetika és biológia

2, Senki nem tudja, mi indítja be a vonzalmat

És ezt a ketzőt sikerült közvetlen egymás után leírnod :D

Ember, ez azért szép teljesítmény, még egy inceltől is. A következő mondatoddal már egyből cáfolni az előzőt, azért ritka mutatvány.

Egyébként meg kár a gőzért. Pont ez a lényege az incelségnek: a felelősség minden áron való hárítása, és a valóság tagadása. "Nem létezik olyan, hogy csajozás, nem, semmit nem tehetünk az ügy érdekében, ilyen a genetikánk, nem, hát hiába minden, mi igazán nem tehetünk semmit az ügy érdekében stb stb" A legelvetemültebb laposföldest megszégyenítő módon tagadjátok a valóságot, csak hogy ne kelljen a saját felelőségetekkel szembenézni és ne kelljen változtatni. Őszinte leszek: nem hiszem, hogy ennél szánalmasabb embertípus létezik. És ez nem genetika függvénye, ez egy konkrét döntés, amit meghoztatok. Ezért végtelenül szánalmas.

De tudod mit, csak most csak neked:

Elhiszem, hogy nem jó a genetikád. Elhiszem, hogy amikor megszülettél, felsírt az orvos. De biztos, egészen biztos vagy benne, hogy kihoztad a testedből az abszolút maximumot, ami elérhető?

Három alappillére van:

- Eddzés

- Táplálkozás

- Ruházat (plusz haj- és szakállápolás)

Beleraktad azt a nem kevés időt, energiát, ami ahhoz kell, hogy ezeket kimaxold és azt mondhasd, hogy elérted, amit csak a saját adottságaiddal elérhetsz?

Elhiszem, hogy nehéz egyáltalán rájönni, hol kezdjünk bele, de mindháromnál könyvtárnyi irodalomba lehet belemerülni, illetve lehet szakemberek segítségét is kérni.

És ez akkor még csak a tested. A másik a személyiséged. A személyiséged ugyanúgy tudod fejleszteni. A legelső lépés az önsajnáltató és minden mást hibáztató attitűd hátrahagyása, és szembenézés saját magaddal. Innen indulhat a dolog előre. Aztán meg kell tanulni, hogyan is kell kommunikálni, helyesen bánni a nőkkel stb stb...

----

Csak, hogy érezd: én pl nem vagyok egy szépség. Van bőven több, mint elég időigényes hobbim, az eddzés, sport abszolút nem érdekel és nem köt le, ezért (figyelem, tudatos döntés!) nem is csinálom, így tökéletes rotringbetét alakú testem van, a tetején egy olyan fejjel, ami nem is fej, hanem fujj. De pl öltözni tudok és legalább ápolom magam, de ami a legfontosabb: tudom, hogyan kell dumálni egy csajjal. És nem, nem azért, mert veleszületett tehetségem van hozzá. Én egészen majdnem a húszas éveim elejéig totál kuka voltam, megszólalni nem mertem egy csajnak, ha meg mégis megtettem, az kész katasztrófa volt. És el is voltam keseredve, hogy így hogy lesz bárkim is, csak épp az önsajnálat helyett inkább összekaptam magam, és újból meg újból meg újból megpróbáltam átlépni a határaimat, amíg nem ment. Az eredmény az, hogy az elmúlt két évtizedben összesen, mindent összeadogatva nem volt fél évnyi az az idő, amíg ne lett volna csajom. Ha épp nem párkapcsolat, akkor barátság extrákkal.

És tévedés ne essék, ha nem tudtam volna megoldani dumával, akkor beáldozom a kellő időt és energiát a testem formálásába és kimaxolásába. Ez speciel elhatározás kérdése, ha úgy alakul, akkor mindent meg kell tenni.

Szóval két út van előtted:

- vagy megteszel mindent, belerakod az időt, energiát, feszegeted a határaidat stb stb

- vagy továbbra is a genetikára kened a felelőséget és elvagy az önsajnálat mocsarában

Ez egy döntés. Az incelek nem genetikailag hátrányos férfiak, hanem akik azt a döntést hozták, hogy a második verziót választják. Tényleg szeretnél valamit is elérni? Ne azt válaszd. A te kezedben van a döntés. Még mindig.

"Igen ez az általános hozzáállás az incelekkel szemben, a megvetés, gyűlölet."

Szerintem meg azért, mert ezzel a nyavajgással olyan energiavámpír vagy, hogy mindenki messzire elkerül inkább, mintsem hallgatnia kelljen a picsogásodat.