A fehér ember lehet az első közös nemmel rendelkező faj az evolúcióban?

Kedves kérdező!

Felmentett vagy biológiából, igaz? :)

Avagy "minek tanítanak az iskolában annyi mindent, amikor sose fogom használni?" Hát igen, te nem is használod...

#20

Van igazság abban amit írsz, de nem hiszem ,hogy nagyon “egyneműsödni” fogunk. Mármint most abból indulok ki ,hogy sok olyan faj létezik amiknél alig van vagy szinte egyáltalán nincs különbség a hím és a nőstény között (elsősorban nyilván külsőleg, megjelenésre értem) de mégis megmaradt a két nem, nem vált eggyé. Szóval olyan talán lehetséges ,hogy külsőleg jobban fog hasonlítani a két emberi nem de esetleg mesterséges beavatkozás nélkül szerintem aligha válnak eggyé. Persze aztán fene tudja mi lesz/ lenne itt évmilliók múlva.

Ivaros szaporodás nélkül evolúciósan nem lehet a változó környezethez alkalmazkodni. Közel változatlan környezetben megoldást nyújthat a populáció fenntartásához, de az alkalmazkodáshoz mindenképp szükség van rá. Vannak érdekes megoldások bizonyos élölényeknél. Pl. az ezüstkárász kedvezötlen körülmények között, vagy ha új vízrendszerbe bekerül , képes megtermékenyítés nélkül petézni, és szaporodni, ekkor a genetikai állomány közel azonos minden egyednél. Ha már megvetette lábát, és élhetö számára a környezet, akkor a petékböl spontán kelnek ki hím nemü egyedek is, és elkezdik az egészséges populációhoz szükséges ivaros szaporodást. Ez a vonal nem fog visszaalakulni, ez nem az a kérdéskör, hogy egy láb vagy kar csökevényessé válik a szükségességének elvesztésével.

Egynemüség esetén elveszítenénk ezt a fajta genetikai anyag cserét. Egy teljesen új dns keresztezödési/genetikai állomány csere rendszert kellene kifejlesztenie a természetnek, ami nem kifizetödö, mivel van egy nagyon jól bevált, mondhatni minden környezeti helyzetben megfelelöen müködö, evolúciós léptékben mérve elég gyors alkalmazkodást lehetövé tévö rendszerünk hozzá. Hímnösség esetén, mint pl a csigáknál sem képes az adott egyed önmagát megtermékenyíteni, mivel ez a genetikai állomány nagy arányú és gyors leromlásához vezetne.

Kivételt talán bizonyos növények alkotnak. Náluk elöfordul, hogy több készletnyi genetikai állománnyal rendelkeznek. Arra nem emlékszem pontosan, hogy ez a teljes génállományra vonatkozik, vagy csak bizonyos génekre, csak arra, hogy többszörös kromoszómaszámmal rendelkeznek. Ebben az esetben egy negatív hatású keresztezödés esetén, vagy sérült gén esetén fel tudja használni a másikat. Erröl csak felületes ismereteim vannak, remélem van itt valaki olyan, aki mélyremenöbb ismeretekkel rendelkezik erröl, és van kedve ezt kifejteni és tisztázni, akár csak a megfelelö olvasmányok linkelésével.