A vízcsövek miért mindig hosszában repednek el?

Nem azért, mert hosszában relatíve sokat tud nyúlni, keresztbe viszont ehhez mérten keveset, az erő viszont ugyanakkora mindkét irányban? Hosszában jobban eloszlik, keresztbe meg nem tud, és eltépi, elrepeszti a csövet?

Csak tipp, én erre gondolnék.

Vegyünk egy vékony falú (átmérőjéhez képest a falvastagság nagyon kicsi, a feszültség a teljes vastagság ment állandónak tekinthető) csövet.

Külső átmérő D, belső átmérő d, hossza l, falvastagság v, nyomás p.

A hosszirányba ható feszültség:F/A = p*(d/2)^2*pi/(d*pi*v) = p*d/(4*v)

A "keresztben" ható feszültség: F/A = p*d*l/(2*l*v) = p*d/(2*v)

Azért, mert a nyomás radiálisan kifelé hat, azaz a cső egy gyengébb pontján a cső kör alakú keresztmetszetét tekintve a két végpont (ami valójában egy szakasz a cső mentén) kezd eltávolodni, ha a cső a belső nyomás miatt megreped. Az eredmény tehát egy hosszanti repedés.

Keresztirányú repedéshez az kellene, hogy a cső hosszanti irányában alakuljon ki a cső anyagában feszültség, de ez már a használatból következően is kevésbé valószínű. A cső ugyanis belülről áll nyomás alatt, ahogy benne a víz áramlik, és nem széhúzza valamilyen erő.

Virsli főzése esetében ugyanez a helyzet. A virsli víztartalma elkezd párologni, és a gőz a virsli héját radiális irányban feszíti belülről kifelé. Egy helyen valahol megreped, és hosszanti irányban végighasad.