Mi az oka hogy több co2 bocsájt ki az Amasonas őserdő, mint amennyit elnyel?

Elolvastad, amit linkeltél?

Ott a válasz.

Sem hozzátenni, sem elvenni nem tudok belőle...

Az erdők túl vannak értékelve, mint a Föld tüdeje. Az Óceánok a valódi tüdő.

Az erdők elsősorban addig nyelnek el CO2-t, amíg növekedésben vannak. Egy ereje teljében lévő természetes erdő közel semleges ami a CO2 elnyelést illeti. Amennyi új fa nő, annyi el is pusztul bennük. Ezek lebomlanak, visszaadva a benne tárolt CO2-t a légkörnek. Az esőerdőkre nem jellemző a talajképződés, nem épül bele a talajba az elhalt növényekben tárolt CO2.

Ezt a közel egyensúlyi állapotot billenti át most az erdőirtás és a természetes erdőtüzek CO2 kibocsátássá.

A fotoszintézis aránya a megvilágított órák számától függ, mert az asszimiláció folyamata megfordul a disszimilációval, így éves viszonylatban közel kiegyenlíti egymást.

A növények a legtöbb tápanyagot, így a szént is a gyökérzeten keresztül veszik fel, ezért a légkörből még a növekedési szakaszban is kevés széndioxidot távolítanak el, viszont elégetésükkor majdnem a teljes széntartalom CO2 formájában a légkörbe kerül, ezért az erdők telepítése közel sem fedezi az elégetett üzemanyagok által kibocsátott szennyezést, főleg nem a felolvadó permafrost általi metán kibocsátást.

Az erdősítés rendkívüli felértékelése így erős túlzás.

#6-os, én nem vagyok biológus (érettségim azért van, de az sem bioszból); nagyjából én is így tudom, ahogy írtad, de ezt a mondatodat azért alátámaszthatnád valamivel:

"a szént is a gyökérzeten keresztül veszik fel".

Milyen szénvegyület van jelentős mennyiségben a talajban, amit egy zöld, hajtásos növény (a kérdésben szereplő őserdők növénytömegének nagy része szerintem ugyanis ilyen) a gyökérzetén keresztül érdemi mennyiségben fel tud szívni?

Az unokahúgom biomérnök és a közelmúltban beszélgettünk a lombtrágyákról és a humuszból felvehető szerves anyag tartamú trágyákról, műtrágyákról és mutatott egy tanulmányt, de sajnos nem találom a linkjét.

Valamelyik biokertészet mellékletében volt, ahol kőzetgyapoton termelnek paprikát egész évben és számítógép adagolja a növényeknek a tápanyagot az öntözővízbe, teljes pontossággal le volt írva a módszer, tudományos igényességgel.

Sajnos jelenleg nem tudom elérni az unokahúgomat, ha sikerül, akkor megadom a linket, ennél jobbat nem tudok kitalálni, azon kívül, hogy talán te magad is keresgélhetsz ebben a témában a neten, bizonyára máshol is kifejtik a gyökérzet prioritását a növények tápanyag ellátásával kapcsolatban.

Bocs.

Természetesen próbáltam rákeresni, mielőtt válaszoltam, de csak nitrogén- foszfor- és káliumfelvételről találtam (nameg a nyomelemekről), de ezeket sem írták, hogy milyen vegyületeik döntőek a növényi tápanyagellátásban.

Konkrétan a szén gyökérzeten kerüli felszívásáról viszont semmit nem leltem.

Azért gyanús, amit írtál, mert a Föld nagyságú és helyzetű kőzetbolygók kémiailag stabil állapotukban széndioxid-légkörrel rendelkeznek.

A Föld tudtommal azért lehet ilyen hosszú ideje instabil állapotban (N2: 78%, O2: 20%, CO2: 0,04%!), mert a növények a több millió évig tartó fotoszintézisükkel kivonták a széndioxidot, a szenet lekötötték/eltemették, és ennek révén került az állati lét kialakulásához szükséges mennyiségű oxigén a légkörbe.

Éppen a nagy széntelepek és olajmezők kialakulása jelzi, hogy az elpusztult növények és állatok maradványainak széntartalma nem kerül vissza széngázként a levegőbe, hanem többségében a talajban marad.

Éppen ezért szén mindenhol van a talajban, ahol szerves anyag tartalom létezik, elvileg még a sivatagok homokjában is, csak kisebb mennyiségben.

A linkben, amit a hidrokultúrás növénytermesztéssel kapcsolatban jeleztem, a szén is szerepel, mivel ott nem humuszban történik a növénynevelés, így azt is adagolják a paprikának.

Már többször hívtam az unokahúgomat, de ki van kapcsolva a telefonja, majd később válaszolok, ha sikerül beszélnem vele.