Lehet kvantifikálni a járványügyi korlátozások, tilalmak hatását a gyerekvállalásra?

1: Igen, de ez senkinek sem szándéka.

2: Lehetne, de hosszabb távon nem lesz ilyen.

Ha megnézem, idén, az első öt hónapban ezer főre havi 9,05 születés jutott. 2017 és 2020 között az első öt hónapban ezer főre havi 8,87 születés jutott. Ha az elmúlt 12 hónapot nézem, akkor ezer főre havi 9,48 születés jutott. Az azt megelőző három évben ez ezer főre havi 9,22 születés volt.

Az adatok forrása: [link]

> Egész biztosan negatív hatással volt rá.

Nos, úgy néz ki nem. Legalábbis itt Magyarországon inkább nőtt a születések száma. Bár ez azért nem szignifikáns, az ezer főre jutó születések száma amúgy is változó 8,36 és 10,65 között ingadozik. Nemzetközi adatokhoz most annyira nincs kedvem forrásra vadászni, de ha van statisztikád nagyobb régiókra, akkor azt is megnézhetjük. Illetve külön bekavarnak az adatokba a kormánynak a népességnövekedést célul kitűző intézkedései (CSOK, családi adókedvezmény és társaik).

De úgy belegondolva, az emberek egy része lehet, hogy a járványügyi helyzetre való tekintettel inkább elhalasztja a tervezett gyerekvállalást. Esetleg van, akik elég borúlátók, és nem annyira akarnak annyira egy „ilyen világra” gyereket szülni. De azt hiszem ez utóbbi marginális, ilyenre indok eddig is volt, illetve az emberek többsége azért van annyira optimista, hogy ha pár év kell is hozzá, csak úrrá tudunk lenni a helyzeten. Viszont másik oldalról nézve a járványhelyzettel járó korlátozásoknak lehetett pozitív hatása is a párok együtt töltött idejére. Ez sok helyen a konfliktusokat hozta elő, sok helyen viszont megerősítette a párkapcsolatokat. Fogalmazzunk úgy, hogy ha nem lehet színházba, moziba, diszkóba, kocsmába járni, akkor az emberek mással ütötték el az időt.

Meg úgy ha megnézzük a történelmet, a világot sújtó nehézségek – pl. egy komolyabb gazdasági válság, egy világháború – általában nem rengették meg komolyabban a gyerekvállalási hajlandóságot.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> Hosszabb távon ez perfekt eszköz lehet a Föld lakosságának lassú de biztos csökkentésére?

Aligha. Ha valaki viszonylag jómódban él, az tud utazgatni, fesztiválokra járni, bulizni, ők sokkal nagyobb lemondásnak érzik egy gyerek bevállalását. Aki viszont szegényebb, az eddig sem utazgatott, nem járt fesztiválokra, ők sokkal kisebb lemondásnak élik meg egy gyerek vállalását. Ez lokálisan is látszik, ha megnézzük egy adott országban a gazdagabb és a szegényebb réteg szülési hajlandóságát. De ugyanígy meglátszik globálisan. Európa és az USA népessége kvázi stagnál, sőt Európában a bevándorlást nem figyelembe véve még csökkenő tendenciát is mutat. Régen Kína volt a népességrobbanás központja, de ott is nőtt a jólét, mára ott is inkább stagnál a népesség. A legnagyobb népességrobbanás ma Afrikában van. Ott meg azért vannak olyan tényezők, amik miatt a népesség továbbra is nőni fog, járvány ide vagy oda. Pl. a megfelelő felvilágosítás hiánya, a fogamzásgátló eszközök rendelkezésre állása, úgy általában kulturális tényezők.

Szóval nem, a népességnövekedés olyan mértékű, hogy a járvány, illetve annak közvetett következményei aligha fognak ekkora, vagy ennél nagyobb mértékű népességcsökkentő hatással lenni.