Az elektronnak van saját belső szerkezete?

Az elektron jelenlegi tudásunk szerint elemi részecske, tovább nem bontható. Méretről sokféle okból nem igazán van értelme beszélni. Egyrészt a határozatlansági reláció miatt sem. Szórási határkeresztmetszetről lehet ugyan beszélni, és meg is lehet mérni elektronnyalábok ütköztetésével – ebből az jön ki, hogy az elektron úgy viselkedik, mintha a sugara 10^-18 méter nagyságrendű lenne –, de ez nem tekinthető az elektron méretének, pl. egy atomban az elektron kitölti az atom egészét. Egy hidrogénatomban egyetlen elektron található, az elektron „mérete” itt az atom méretét is jelenti egyben, ami viszont 10^-10 méter nagyságrendű. Hasonló furcsaságok más, akár összetett részecskéknél is vannak, pl. a protonnál, neutronnál is.

Az elektronnak nem véletlenül nincs sehol feltüntetve a mérete. Mert mikor méretre gondolunk, akkor valamiféle klasszikus fizikai tulajdonságra gondolnánk. Nem lehet a kvantumfizikát klasszikus fizikai személettel megközelíteni. Így pl. a méret és a belső szerkezet egymással nem szorosan összefüggő fogalmak.

Én csak azt tudom biztosra mondani, hogy a Black Sabbath - Headless Cross albuma király:)

Azt, hogy az elektron hullám-e vagy rezgés az jó kérdés.

Kedves D NMR!

Mi lenne, ha végre érdemben elbeszélgetnénk az entalpiáról (#10 vagyok) vagy az elektrokémiai munkáról? Mindkét témában sikeresen felsültél és eddig egyetlen kérdésemre sem sikerült válaszolni, már hogy a többi esetet ne is kelljen említenem (CAS számok, SMILES kód, stb.).

Kedves D NMR!

Úgy látom már saját altfiókot is sikerült létrehozni, hogy azzal vezethess le "magasröptű párbeszédeket" (#10 vagyok az entalpiától). Gondolom annyira utál mindenki az életben (is), hogy már itt is külön fiókokat kell létrehoznod, hogy legyen valakivel "beszélni". Egy szóban: szánalmas.

Remélem, hogy a megszemélyesítésem (#4 18:43) hátterében nem te állsz. Mindenesetre jót nevettem rajta, hogy valaki értékelte ennyire az eddigi hozzászólásaim (valószínűleg te értelmezni sem vagy képes, így nem te voltál, de gyanúsan megegyezik a "pipa szám").

A kérdés és a válaszok is pontatlanok (pl nem említi sehol az anyagáram lehetőségét), de ez csak szőrszálhasogatás.

Az entalpiát állandó nyomásra értelmezzünk, a változói "H=H(S,p,n)". Ha a mechanikai munkán "pdV"-t értünk (most tekintsünk el attól, hogy ki és merrefelé végez munkát), akkor egyértelmű, hogy az entalpia megváltozása nem jár mechanikai munkával.

Matematikailag következik ez abból, hogy az entalpiának nem változója a "V", tehát nem fog megváltozni az új egyensúly beállásakor.

A termodinamikai magyarázathoz pedig egyszerűen csak a "H = U + PV" definícióból kell kiindulni. Véve a teljesderiváltját H-nak (eltekintve a kémiai potenciáltól):

dH = TdS - pdV + pdV + VdP = TdS + VdP .

Mivel az új egyensúly beállásának feltételében nem szerepel a "pdV" tag, így mechanikai munka nem jellemzi.

Kedves D NMR!

#10 vagyok. Eddig nem szerettem volna személyeskedő választ adni, mint előttem, de látom nincs más választásom.

Érdekes módon akármilyen kémiás kérdésnél megláttam a neved, mindig rossz válaszokat adtál, hihetetlen módon még az NMR-es kérdésekre is, amin én napokig csak nevetni tudtam.

Pontosan úgy van, ahogy már előttem leírták: ezek szarminőségű pszeudokérdések, hogy dicsekedj azzal a minimális tudással, amit valahol rádhánytak. Előbb normálisan kéne kémiát tanulni nem pedig valami nevenincs főiskolán átbukdácsolni.

Ha nem voltál képes megérteni azt, hogy én kézzelfogható választ adtam az már a te hibád (ha már nem voltál képes megtanulni semmit több félév fizkém alatt). El kéne esetleg olvasni az utolsó mondatig (ha már ott minden hülye számára összefoglaltam). Az, hogy megláttad a deriválást ("d"), amit ezek szerint vegyészek szégyeneként nem is ismersz és levontál valami következtetést egyenértékű azzal az érveléssel, amit a "laposföldesek" csinálnak (értsd: "cherry-picking"). Ez, amit ezen a platformon folytatsz egyszerűen szánalmas mind emberi, mind szakmai szempontból.

Visszaüzenném emellett, hogy látom csak a középiskolás tudásig sikerült eljutni termodinamikából. Valószínűleg olyan hulladék intézményben tanultál (de inkább tanulsz folyamatos bukásokkal), ahol fizkém mint koncepció nem létezik, szóval elmondanám, hogy aki középiskolában az entalpiát reakcióhőnek mondja téved. A reakciók során felszabaduló hőt reakcióentalpiának nevezzük, nem pedig simán entalpiának. Ennek a lényegi különbségnek a tárgyalása nem lehetséges középiskolában, pont ezért nem is szokás mondani. Talán Villányihoz jártál, hogy ezt lenyomták a torkodon? A hatalmas ego kifejlődését megmagyarázná.

Ajánlom a válaszom ismételt elolvasását és értelmezését. Amennyiben ez nemsikerül, akkor a fizkém 1. című alapozó tárgy újbóli felvételét kérem.

Itt majd következnek azok a kérdések, hogy oké, de miért nem NMR aktívak a nulla spinű magok, meg lehet-e valami általános szabályt kimondani arra nézve, hogy egyáltalán mely magok lesznek nulla spinűek, és melyek nem. Jó kérdések, ha tényleg következnek, de első körben meghagyom őket másnak.

Én a kérdezőtől kérdeznék inkább. Bár kicsit talán lespoilerezem vele a "honnan tudjuk, hogy egy atommag nulla spinű" kérdést, sorry.

Szóval, mi a magyarázata annak, hogy két proton, vagy két neutron eredő spinje nulla lesz, de egy proton és egy neutron kettőséé (mondjuk simán egy deutérium atommagé) 1?