A középkori Európában hogyan maradtak fenn a természettudományok vagy a klasszikus művéltség?

Nagyrészt az araboknak köszönhetően. A korai iszlám igazi "multikulti" volt jó pár tudásközponttal, mint Bagdad, Damaszkusz, Alexandria, Córdoba, Toledo stb. Ezek a városok akkoriban a mai legnagyobb egyetemi központokhoz voltak hasonlíthatóak. Itt szorgosan mentették át az ókori görög és római tudást a keresztény, zsidó és muszlim tudósok, illetve vettek át keletről is eredményeket(arab számok) és dolgoztak ki új módszereket(algebra). A kor orvosi tudása is messze itt volt a legnagyobb, Európa csak Leonardo után érte újra be őket.

Amink van az ókorból, azt szinte mind az arabok mentették át, és csak évszázadokkal később szivárgott vissza Európába a 13-14. századtól kezdve, ahogyan az első Európai egyetemek megalakultak.

Persze a katolikus egyháznak is volt szerepe tudásátmentésben, de őket nagyon korlátozott rész érdekelte(pl csillagászat a pontosabb naptárak miatt), illetve bizonyos dolgokat majdhogynem ellehetetlenítettek, mint az orvoslás fejlődése( pl boncolás tiltása, füvesasszonyok boszorkányüldözése, stb). Ráadásul nagyon zárt közösség voltak, nem igazán volt "közhasznú" a munkájuk, mert csak a rend tagjai olvashatták, kutathatták az átmentett könyveket.

Az említett korlátozott tudásátmentéshez a katolikus egyház részéről azért hozzáfűznék pár dolgot.

Az egyébként már évszázadok óta hanyatló nyugati birodalomfél széthullása után, a tudás megőrzésének és átmentésének a központjai a kolostorok voltak. Elég csak a Karoling-reneszánszban betöltött szerepükre gondolni. Egyszerűen azért mert könyvtárrak és pár olvasni, esetleg írni tudó emberrel is rendelkeztek akik megtehették hogy szellemi tevékenységet is végezzenek. Hogy ők mit mentettek át nem azon múlt, hogy “mi érdekelte őket, hanem hogy mi volt elérhető, hozzáférhető. Ez igen korlátozott volt Ny. Európa 11. századi tartós stabilizációjáig. (Tehát úgy érzem ki kell emelni hogy nem azért volt keleten fejlettebb a tudományosság mert ott annyival okosabb, felvilágosultabb emberek éltek. Az arab hódítók kezére került területek az antik világban is fontos kulturális, tudományos, gazdasági centrumok voltak fejlett városokkal az új egységesítő közeg pedig elősegítette ezek találkozását, fúzióját. Akkoriban nem olvashattál el mindent, ezért nagy jelentősége volt annak hogy a tudáshoz ami írott formában halmozódott hozzáférsz-e. A tudományos élet kibontakozásához pedig számos egyéb tényező szükséges, például poltikai stabilitás. )

A tevékenységük annyira “nem volt közhasznú” hogy a középkori egyetemek pont ezeknek a kolostori tanítóknak a testületeiből fejlődtek ki. Egyébként a barátok a kor orvosai is voltak egyben, nem véletlenül láttak el többek között betegápolást is. Ismerték és tanulmányozták a gyógynövényeket, az egyház ezt nem tiltotta, de a vajákosok pl. gyakran mágikus praktikákat is bevetettek ami nem feltétlen tetszett a hatóságoknak.

Ugyanígy a boncolás sem volt tiltott, számos ilyen praktika ismert a középkorból akár a lovagrendek köréből is. Egyes típusait korlátozták és más kérdés mennyire számított társadalmi tabunak, de pl. a kereszténység is az volt az antik európa nagy részén.

A politikai stabilitás, tàrsadalmi fejlődés, a gazdasági fellendülés, az egyre intenzívebb külkapcsolatok, egyes hódítások aztán lehetővé tették hogy a 11–14. század között egyre több ókori görög tudományos műhöz is hozzáférjenek európa nyugati felén. Egyrészt bizánci közvetítéssel, másrészt arab nyelvű munkákat fordítottak latinra, amik gyakran szintén görög munkák voltak arabra fordítva.