Anyagtudomány: egy anyag szilárdsága alatt a szakítószilárdságát értjük? Illetve a keménysége alatt mit értünk?

"egy anyag szilárdsága alatt a szakítószilárdságát értjük?"

Mikor hogy. Néha a szakítószilárdságot, néha a folyáshatárt stb., mondjuk ezek arányosak egymással.

Ha Rm van megadva, akkor szakítószilárdság. Ha Re, akkor folyáshatár (lásd a képlékeny alakítási kérdésedet)

"Illetve a keménysége alatt mit értünk?"

Hogy egy adott sztenderd szerinti eljárással mérve adott erővel milyen mélyen lehet belenyomni egy az adott sztenderd szerinti mérőelemet. Az lehet gyémánt, különböző gúlaszöggel, edzett golyó stb.

"ütésállóssága (képlékeny deformációra való hajlam?)"

Na ez a kettő nem ugyanaz.

Hirtelen ütésre ott a fajlagos ütőmunka.

[link]

"(képlékeny deformációra való hajlam?)"

Hát itt igazán az a mérvadó, hogy mennyi képlékeny alakváltozásra képes szakadás, törés nélkül.

Azok a fémek jól hidegalakíthatóak, ahol pl. az Rm sokkal magasabb, mint az Re, vagy alapvetően mindkét érték jó alacsony.

Istenigazából a kérdés sokkal mélyebb, a lényeg, hogy az anyagban a kristályszerkezeti torzulások (diszlokációk) mennyire tudnak könnyen odébb költözni.

Szinte minden fémnek van egy olvadáspont alatti kritikus hőmérséklete, ahol ezek a diszlokációk gond nélkül tudnak vándorolni, az anyag képlékenyen viselkedik, alakítható törés, szakadás nélkül.

A tiszta arany kritikus hőmérséklete szobahőmérséklet alatti, tehát melegítés nélkül is szinte korlátlanul alakítható.

Az a helyzet, hogy ezt a tulajdonságot a szilárdság önmagában nem mondja meg.

A szilárdság, keménység és fajlagos törőmunka hármasából egy szaki már jól tudja tippelni, de ez is csak tipp.

Ehhez összetétel alapján tapasztalati ismeret is kell.

Sajnos a szakítószilárdság és keménység közt nincs igazi állandó összefüggés.

A keménység és ridegség közt viszont van.

Szóval ha van egy magas szakítószilárdságú anyagod, aminek a folyáshatára vagy majdnem ugyanannyi, mint a szakítószilárdság, vagy nincs is, mert előbb szakad, mint nyúlna, plusz eléggé alacsony a törőmunkája, az általában nagyon rideg és kemény is.

Persze ez is csak addig igaz, amíg homogén az anyag, a felületi edzésekkel ez is borul.

[link]

Doksi 4. (pdf 5.) oldal aljától. ("Szilárdsági vizsgálatok")

#4:

Nem mindenki a tartalomra pontoz. :D