Ha jól tudom, a bolygók nagy része nagyjából egy síkban helyezkedik el. Mi van az űrben, ha másfele indulunk el a földről? Csak meteoritok és hasonlók?

A Naprendszerben igen, aztán egy idő után kijutnánk onnan. Találnánk más naprendszereket, amiben nem így helyezkednek el a bolygók, találnánk magányos csillagokat, meteorrajokat, mindent is, ami az űrben van. Aztán kijutnánk a galaxisból, lennének más galaxisok, stb stb.

Szóval nem, a világűr "érdekes" részei nem csak ezen a síkon helyezkednek el. Az Univerzum nem egy sík, hanem egy tér, amiben nem csak egy síkban helyezkednek el galaxisok, naprendszerek, bolygók.

https://www.youtube.com/watch?v=ZieZXQptjR0

https://www.youtube.com/watch?v=MlOjSQeO1Dg

Azért a galaxis nem papírvékony, van neki egy jókora vastagsága is.

Mellesleg el sem kell indulni, mert a Nap mozgást végez a galaxis síkjára közel merőlegesen és viszi magával az egész Naprendszert, évente kb a Nap - Föld távolság négyszeresét teszi meg, így a Föld a Nap körüli pályáján egy év altt valójában egy meredek csavarvonalat ír le.

#4

Olyannnyira igazad van, hogy cirka 1,3 millió év múlva egy csillag 24 fénynapnyi közelségbe merészkedik Napunkhoz [link]

A Tejútrendszerben becslések szerint 200-400 milliárd csillag található, amelyek mindegyike összehangolt kozmikus táncban kering galaxisunk középpontja körül. Keringésük során a csillagok a galaktikus korongon (ahol a Napunk található) periodikusan közelebb kerülnek egymáshoz. Időnként ez drasztikus hatással lehet a közeli találkozást átélő csillagokra, megzavarva a rendszerüket, és bolygók kilökődését okozhatja.

.

.

.

egy csillag, amelyet a Gaia EDR3 adatbázisában 4270814637616488064-nek neveztek el, valamivel több mint egymillió év múlva különösen közel kerül majd a csillagunkhoz. Ez a 0,6 Nap tömegű változó csillag Gliese 710 (HIP 89825) néven ismert, (K-típusú narancssárga törpe csillag), mintegy 62 fényévre található a Földtől a Kígyók csillagképben.

Konkrétan a Bobylev és Bajkova által végzett szimulációk azt mutatták, hogy a Gliese 710 1,32 millió év múlva 0,02 parszek (alig 24 fénynap) távolságon belül fog elhaladni a mi Napunk mellett. Ami azt illeti, hogy ez mit jelenthet a Naprendszerünkre (és mindenre, ami akkor itt él), Bobylev kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban már jelentős kutatásokat végeztek, és a jelek nem voltak annyira ijesztőek:

"Egy nagyon érdekes szimulációt végeztek 2016-ban a Gliese 710 csillag Naprendszer közeli repüléséről. Megmutatták, hogy a közeledést követően üstököszápor alakul ki az Oort-felhő külső határaitól a Naprendszer belső régiója felé. Igaz, a mennyisége kicsi - körülbelül egy tucat üstökös évente, és a csillag elrepülése után 1 millió év késéssel fognak megjelenni".

Feltételezve tehát, hogy az emberek (vagy genetikai utódaik) 2,32 millió év múlva még mindig a Naprendszerben élnek, akkor némi plusz üstököstevékenységnek lesznek tanui. Ez az üstökösök pályájától és az űrben lévő emberi infrastruktúra kiterjedésétől függően jelenthet némi veszélyt. Vagy egyszerűen csak több lehetőséget biztosíthat a "hátsó kerti" csillagászatra, vagy bármi is legyen ennek a futurisztikus megfelelője!

Mindenesetre mindig jó tudni, hogy mikor és mennyire komolyak a változások. Ilyen jelentőségű ez a kutatás, mivel megszünteti a csillagok közeli találkozásaival és azok lehetséges hatásaival kapcsolatos bizonytalanságok nagy részét. Mint Bobylev mondta:

"A munkánk fő jelentősége az, hogy bizonyossággal tudjuk, hogy mind a múltban, mind a jövőben előfordulhatnak csillagok és a Naprendszer közeli találkozásai. Mindenféle meglepetések érhetnek bennünket üstökösök és aszteroidák megjelenésének formájában a Föld közelében."

Naprendszerünkben a múltban nem egy ilyen esemény történt, és ezek jelentős szerepet játszottak a fejlődésében. Teljesen elképzelhető, hogy az általunk ismert élet a közeli találkozásoknak köszönheti létét, ezért a legjobb, ha nyomon követjük a jövőbeli eseményeket!

(bővebben itt: [link] )