Mekkora a legkisebb elmozdulás?
Illetve létezik-e?
Ha egyenletes sebességű mozgást feltételezünk, létezik-e fizikailag nullától nagyobb legkisebb sebesség, vagy tetszőlegesen megközelíthető? Vagy más megfogalmazásban: van-e olyan távolság, aminél kisebbet nem lehet elmozdulni?
válasza:Planck hossznál(~1,616*10^-35 méter) kisebb elmozdulás nem hiszem, hogy fizikailag értelmezhető.
A legkisebb időegység alatt(planck idő) fénysebességgel ekkora távolság tehető meg.
válasza:Az egyesnek igaza van, viszont nincsen olyan, hogy legkisebb elmozdulás, mivel nem digitális a világunk.
Annyi van, hogy ennél kisebbet már elvileg se tudunk mérni.
válasza:Amint lemész szubatomi szintre, az elmozdulás fogalma is értelmezhetetlenné válik.
Ha van mondjuk egy részecskéd, ami kissé változó amplitúdóval és szintén kissé változó amplitúdó-középpel mondjuk félmillió Planck-hossznyit rezeg, arról igen nehéz megmondani, hogy mennyit mozdult, maximum valami átlagot tudsz számolni.
Nincs olyan részecske, ami csak pár Planck-hossznyival vonszolná magát ide-oda értékelhetően.
Kvantumszinten, amikor egy dolog egyszerre több helyen is van, illetve azt, hogy hol van, csak egy valószínűségi függvény írja le, főleg elveszti az értelmét a dolog.
Szóval igazándiból az elmozdulás nagysága már jóval a Planck-méret felett kezelhetetlenné válik.
válasza:"Illetve létezik-e?"
Minden mozgásforma kvantált az Univerzumban, a haladó is.
Az hogy ez mekkora távolságot jelöl ki azt önjelölt GYK tudósósok biztosan felfedik neked :).
válasza:Akkor induljunk ki a klasszikus értelmezésből. Egy makroszkopikus test 1 óra alatt 10 km-t halad, fele ennyi idő alatt fele ennyit, stb. Ha létezik időquantum, akkor a test nem tud akármilyen kis távolságokat megtenni, vagyis nem haladhat pontról pontra, csak szakaszosan ugrálhat. Egy 20 km/h sebességű test akkor kétszeres hosszúságú szakaszokat ugrat. (Éltem azzal a feltevéssel, hogy nem múlhat el elmozdulás nélkül időkvantum). Akármennyire kicsi sebességet veszünk, ha elég nagy időskálán nézzük, akkor az elmozdulásnak is makroszkopikussá kell válnia, ezért a részecskefizika nem ad választ erre a kérdésre. Meg lehet tenni egy méter távolságot 100 év, 1000 év, nagyon sok idő alatt, úgy, hogy közben egy test minden pillanatban halad? Van annyira sok idő, hogy annyi idő alatt nem lehet egy méter távolságot egyenletes mozgással megtenni?
Egy másik lehetőség, hogy sem a tér, sem az idő nem kvantumos, és s, t helyére bármilyen nemnegatív valós szám behelyettesíthető.
Vagy az idő nem kvantumos, de a tér igen, és így minden elmozdulás csak egy minimális elmozdulás egész számú többszöröse lehet, vagy a kis elmozdulások ismétlődési üteme határozza meg a sebességet.
Tudom, hogy pihent gondolatok ezek, de azért írtam le, mert szerintem erre a kérdésre inkább matematikai, mint fizikai jellegű választ kell keresni. Zénón paradoxonjait sem fizikailag oldották fel.
válasza:Az csak a gond, hogy vagy-vagy módban nézed.
Nem tudjuk még, hogy az idő és-vagy a tér kvantumos, diszkrét egységekből áll-e, de egyelőre valószínű, hogy nem.
De még ha nem is az, az sem jelenti azt, hogy feltétlenül meghatározható végtelenül kicsi egysége.
Legalábbis méréssel.
Mert hát ugyebár a papír mindent elbír, leírhatok én egy hosszot Planck-méret alatt is, nem gyullad meg tőle a füzet.
sokan azt hiszik, a Planck- előtag automatikusan diszkrét legkisebb egységet jelent, de egyáltalán nem, csupán az adott mértékegységben valami egyetemesen fontos "konstans" értéket.
A Planck-hőmérsékletnél például csak kisebbet leeht értelmezni az univerzumunkban, a Planck-idő meg végképp csak egy származtatott mennyiség és semmi nem akadályozza meg kisebb és nagyobb figyelembe vételét sem.
válasza:minden kvantált
hiába húztok le
ha nem így lenne végtelen paraméter kellene ez elmozdulás leírására is egy véges anyagi világban
ami paradoxon ugyebár
válasza:"ha nem így lenne végtelen paraméter kellene ez elmozdulás leírására is egy véges anyagi világban"
Miért kéne végtelen paraméter?
És ennek a véges (kérdés, véges?) anyagi világban is lehet végtelen mélységig bontani paramétereket.
0 és 1 közt is elfér végtelen sok racionális és irracionális szám.
És nem, nem bizonyított, hogy minden kvantált.
Még a kvantumfizika sem állítja ezt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!