Az elektronmikroszkópos képek a koronavírusról valódiak? Lehet egyáltalán háromdimenziós képet készíteni róla?

Én spec nem találtam az alábbi linkben lévő tanulmány 3. oldalán láthatóakon kívül elektronmikroszkópos képet neten.

[link]

Amire te gondolsz, azok szerintem számítógépes grafikák.

Milyen az a három dimenziós kép?

Az elektronmikroszkóp fekete-fehér képeket készíthet, a színesek színezettek.

jó pár elektronmikroszkópos felvétel készült koronavírusokról.

konkrétan melyekre gondolsz, kérdező? tudnál linket beszúrni?

#1

Pedig akad pár millió.

Kedves Kérdező!

Pontosan milyen képekre gondolsz?

Ahogy a 2. válaszoló írja, a színes elektronmikroszkópos képek mesterségesen színezettek, de ettől még az eredti kép valódi. (Színezést azért szoktak alkalmazni, hogy jobba láthatóvá tegyék a különböző részeket.)

Például itt a 2. ábrán (is) nem színezett EM képeket találsz SARS-CoV és SARS-CoV-2 vírusokról. Az első ábra egy színezett kép, de nyilván a színezést csak mesterségesen adták a képhez 8viszont a kép valódi EM kép), hogy jelöljék a részeket.

[link]

Itt az első kép szintén mesterségesen kiszínezett EM kép.

[link]

Háromdimenziós képeket is lehet csinálni, ha scanning elektronmikroszkópot használnak. (Ez nem metszetet "világít át", hanem letapogatja a vizsgált ojjektum felszínét.) Ilyenből nagyon részleteset nem találtam (a scenning EM-nak átlalában kisebb a felbontása, mint a transzmissziósnak), de azért van pár, amin kicsiben látszanak a vírus részecskék.

[link]

(F képen látszanak.)

[link]

Ha részletesebb 3D képeket láttál, az jó eséllyel grafika. (De igényesebb oldalakon ezt fel is tüntetik.)

"#1

Pedig akad pár millió."

% perces kereséssel ennyi. :D

De abból is látszik, amit írtam, kérdező megerősíthetné, ő jó eséllyel ilyenekről kérdez:

[link]

Na ez CGI.

Minden fajta "kép" azt jelenti, hogy az adott testről valami visszaverődik (fény, URH, egyéb mikroelemek), és ez nyomot hagy egy erre érzékeny anyagon. Tipikusan az elektronikus fénykép esetén egy testről visszavert fény-nyaláb egy fényre érzékeny lemeznek ütközik, amelyen megfelelő elváltozásokat okoz, ezt megnézheti az emberi szem. Jellemzően egy ilyen nyers képet a gyakorlott szakértőn kívül senki sem ismerne fel.

Ugyanakkor szakértők tudják, a különféle elváltozásnak mi felel meg a szem és az agy számára, és ezt szoftveresen "retusálják". Háromdienziós kép esetén például alapvető a nézőpont amelyet ábrázoló geometriai eszköztárral bármilyen pozíciójúnak előállíthatunk, ha van hozzá kellő mennyiségű adat.

A kérdés kommentje mutatja a problémát! Igen, a technika ott tart, hogy bármit bármilyen jó minőségben meg tud jeleníteni. Ehhez meg tudja mondani, miféle adatokra van szüksége, ha a képzeletbeli kameraezeket produkálja, még gyönyörű mozgó vírusok is lehetségesek. És mind igazi!

Ugyanis a "retusálás" azaz képjavítás mindig bekövetkezik, hogy élvezhető legyen a kép. Ez a cél!!! Ha viszont a cél a hamisítás, az is könnyedén lehetséges, gyakran a legkifinomultabb módszerekkel sem lehet bizonyítani a hamisítás tényét. Azaz mindig azt kell vizsgálni, mi a készítő célja! A jó fényképész retusál, hogy a megbízónak tetszen a kép. A rossz fényképész ezt túlzásba viszi, és egy idealizált képet ad át. Nem hamisítani akart, pusztán túlbuzgó volt és hibás képet alkotott.

A vírusról alkotott kép kutatásra készült. Őrölt öngyilkos gondolat hamis képet vizsgálni és annak alapján szakmai kijelentéseket tenni. A nagyközönség számára készült ilyen kép talán kissé plasztikusabb, hogy jobban megértsék. De semmiképpen sem hamis. Ennek eldöntéséhez tehát mindig a szerző korábbi munkásságából érdemes kiindulni, abból derül ki, hajlamos-e a hamisításra vagy sem. E témában ezt kizártnak tartom, ha kutatólaboratóriumból származik.