Honnan ered a Tehetetlenség?

A tömeg az anyag mérhető jezője.

Klasszikus fizika határain belül azt mondjuk hogy a tömeg a test tehetetlenségének a mértékét jelenti.

A modern fizikában -a relativitáselmélet kapcsán- azt mondjuk hogy a tömeg a test által létesített görbületet számszerűen jellemző mennyiség.

Ez a kapcsolat.

Kétféle fölfogás van, az egyik a klasszikus elv, a másik a modern elv.

A két elv (elmélet) között nem tudsz kacsolatot teremteni. Sokan próbáltak már egy egységes térelméletet kidolgozni, sikertelenül. Einstein is ezt akarta. Nem sikerült neki.

Tehát nem kereshető kapcsolat a tehetetlenség és a görbület között. A két fogalom két más szemléletű elmélethez kapcsolódik, ne keverjük össze őket.

Legfeljebb a következőt mondhatjuk, bár.....

A tömeg következménye a klasszikus fizikában a tehetetlenség, a modern fizikában pedig a görbület, de hangsúlyozom még egyszer, hogy a tehetetlenség ill. a görbület nem hozható kapcsolatba, mert két más elvből adódik.

A másik a gravitáció. Mi is okozza?

1. A klasszikus fizika nem tudja magyarázni.

Csupán annyit mond, hogy aminek tömege van, az magakörül erőteret létesít, és ha ebben az erőtérben van egy másik test, akkor arra vonzóerőt fejt ki, és viszont.

A vonzóerőre van egy összefüggés, ( tömeg * másik tömeg per a távolság négyzet megszorozva egy állandóval, 6.67*10^-11 m3/kgs2) és ezen összefüggés alapján működik a vonzóerő.

2. A modern fizika már válasszal tud szolgálni a gravitációra.

Nagyvonalakban a következőről szól ez: A tömegek - mint már említettem - kialakítanak egy sajátos geometriai struktúrát, amely geometria a Riemann-geometria, és ebben a testek erőmentes mozgást végeznek.

Ezt azzal szokták szemléltetni, hogy van egy kifeszített gumilepedő, közepére teszünk egy vasgolyót, ennek hatására a lepedő görbületet szenved olymódon, hogy a test felé lejt. Könnyen belátható, hogy egy, a test közelébe helyezett másik test - a lejtő miatt - az eredeti test felé gyorsuló mozgást végez, amelynek gyorsulása a gravitációs gyorsulás, a vonzóerő pedig öszhangban van a klasszikus fizika törvényével.

Tehát ez a gravitáció a relativitáselmélet alapján. (röviden) Aztán ha a második test még érintőirányú sebességgel is rendelkezik, akkor létrejön a bolygómozgás, amely felűlről nézve ellipszis pályának látszik - szintén összhangban a klasszikus elmélettel.

De, ez az elv nem csak szemléletében, de a valóságnak való megfeleltetés szempontjából is más. A relativitáselméletből adódó értékek pontosabban tükrözik a valóságban mért eredményeket. (Erre vonatkozóan több mérés is volt, pl. napfogyatkozáskor, expedíciók során stb)

A modern elmélet a klasszikus elmélettel szemben magyarázni tudja a fény elhajlását a nagy tömegek közelében. Merthogy ha görbül a tér, akkor a felületen haladó fény is görbül.

De ezenkívül pontosabb eredményt szolgáltatott, mint a klasszikus elmélet pl. a perihélium elfordulással kapcsolatban.

Na írhatnék itt még sok mindent, de nem teszem, ha érdekel a téma, nézz utána.