Mitől függ, hogy egy csillag pusztulásakor fehér törpe vagy neutron csillag jön létre?

Fehér törpe a 3 naptömegnél kisebb csillagokból alakul ki "életük" végén (vagy legalábbis fősorozatbeli életük végén). Ezek csak novák lesznek, felpufadnak, lelökik a csillaganyag egy kis részét, aztán összeroskadnak, és fehé törpévé válnak.

A 3 naptömegnél nagyobb csillagok szupernovaként fejezik be fősorozatbeli pályafutásukat. Ők is először fepuffadnak, aztán összeroskadnak, de náluk olyan nagy a tömeg, amely eközben zuhan befelé, hogy a mag nem bírja az egyre növekvő nyomást, és egy óriási robbanásban szétveti a csillaganyag jelentős részét. Ami visszamarad, az a neutroncsillag.

Ha elég nagy ez a visszamaradó tömeg, akkor olyan mértékűre koncentrálódik a gravitációja, hogy a fény sem képes azt elhagyni. Ezeket hívjuk fekete lyukaknak.

A csillag, pontosabban a csillag magjának tömegétől függ. 8-10 Napnak megfelelő kezdő tömegig az öregedő csillag közepén kialakuló tömör, energiát nem termelő szén-oxigén mag nem lépi át a Chandrasekhar-határt (1,44 Naptömeg) a mag körül kialakuló nyomás és hőmérséklet hatására a fúzió idővel egyre gyorsabb lesz és előbb vörös óriássá fújja a csillagot majd pulzálva ledodobja a külső rétegeket a csupasz magot hátrahagyva amit fehér törpének hívunk.

Ennél nagyobb tömeg esetén a mag még nagyobbra nő és beindul a szén és nehezebb elemek fúziója a nikkel 56 izotópig, ekkor az energiatermelés lehetetlenné válik, az atomok közötti taszítóerő (elektron degenerációs nyomás) pedig nem tudja megtartani a mag súlyát ami összeomlik addig a pontig ahol a nukleonok közötti taszítóerő (neutron degenerációs nyomás) meg nem tartja, ezen a ponton egy lökéshullám képződik ami egyszerre szétveti az egész csillagot szupernóvát hozva létre.