Az egyes kémiai elemek atomjai csak abban különböznek egymástól, hogy nem ugyanannyi elektronnal rendelkeznek?
#19
Valóban, elvileg lehetne. De az ólomig az összes stabil izotóppal is rendelkező elem előfordul a természetben. Az ólom után meg nem ismerünk egyetlen stabil izotóppal bíró elemet sem, és nagyon úgy tűnik, hogy nem is létezik ilyen.
#14
"Minden radioaktív bomlás egy jól meghatározott bomlási sorba illeszthető, amiből négy félét ismerünk, és mind a négynek az ólom (egyiknek a tellúr) a végső, utolsó eleme, ezek stabilak."
A válaszod első részével egyet értek, de ezzel nem. A könnyű atomok bomlása például nem illeszkedik az általad említett bomlási sorokba.
"Miért következne a stabilitásból a létezése is? Az nem lehetséges, hogy eddig a természetben nem történtek olyan kölcsönhatások, hogy ez a stabil elem létrejöjjön?"
ez tudományos szempontból jogos kérdés
ugyanakkor az eddigi megfigyelések alapján felállított, eddig helytállónak bizonyuló modellek szerint gyakorlatilag nulla az esélye, hogy az izotóptérképen valahol létezzen egy, az eddig megfigyelt atommagoktól teljesen elkülönülő stabil sziget
(feketével a stabil izotópok, a többi szín a különböző felezési időket jelöli)
Mondjuk felmerült itt még egy kérdés :)
#21-es írta, hogy minden elem kizárólag csillagokban keletkezik. Amennyiben ez tényleg így van, akkor ebből levonható az a tudományos következtetés, hogy a Föld valamilyen formában egy csillagból származik? Mert az elemeknek ide kellett kerülnie valahogy, ahhoz pedig kontaktusba kellett kerüljön egy csillaggal akkor. Egy bolygó-csillag kontaktust pedig nem igen tudok elképzelni más formában (hogy a bolygó meg is maradjon persze), mint a bolygók keletkezésének csillagászati elmélete.
A hidrogén nem csillagokban keletkezett.
A hélium egy jó része szintén nem csillagokban keletkezett, hanem a világ lehűlése során, a hidrogén ütközésével. Jó erős ütközés kell hozzá, csak részecskegyorsítóban tudunk ilyet előállítani.
Egy egészen kevés lítium is keletkezett így.
A csillagokban sokféle anyag keletkezhet, de csak a szupernova az, amiből ez ki is jön.
Az atommag felépítéséről pedig, ha képet akarsz kapni, akkor képzelj el vasgolyókat és mágnes golyókat.
Úgy, hogy a mágnes golyók egymást nem vonzzák, csak a vasat.
Nem tökéletes a kép, de lehet vele dolgozni.
A valóságban így néz ki:
- egy proton és egy neutron, ha átmérőnél közelebb kerül egymáshoz, akkor rendkívül erősen vonzzák egymást.
- két neutron nem vonzza egymást.
- két proton minden távolságból taszítja egymást. Minél közelebb vannak, annál jobban.
𝐃𝐄!
Ha átmérőnél közelebb kerülnek egymáshoz, akkor ez a taszítás majdnem nullára csökken, tehát majdnem elviselik egymást.
Tehát a diproton létező elem, csak a felezési ideje igen kicsi.
Igazából az atommagot ezek az erők tartják össze, és próbálják szétdobni, és ezért 𝐍𝐀𝐆𝐘𝐎𝐍 nem mindegy, hogy mennyi proton és neutron van bennük. Ha elég nagy az atommag, akkor viszont a taszítás miatt akármi is van benne, mindenképpen szét fog repülni, míg az alfa-részecskét (két proton, két neutron) szinte lehetetlen szétbontani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!