Tudnátok írni érveket az űrkutatás mellett, illetve ellene?

+ Minden újabb ismeret az emberiség hasznára válik.

- Nagyon drága, az átlagember semmit nem élvez belőle.

Építesz egy nagyon szuper mérőműszert,akkor és ott jól szuperál(képeztél egy tudóst).Majd hatvan év múlva a mérőműszered épít egy vadi új mérőműszert,ami nagyon jól szuperál,de egy hibája van,a szoftver ugyan az(a tudósod utódja).

Mi a gond ezzel az egyenlettel?Az,hogy ez a valóság.

A legjobb érv mellette hogy előbb utóbb el kell hagynunk a bolygónkat mert lakhatatlanná válik.

Nem nem akkor amikor a napunk már felfújódott sokkal előbb.

Minimum 200 millió év (ha közben más "váratlan" random esemény nem történik.) és maximum 1 milliárd év közti időnk van még itt.

Az hogy el kell menni és vinni magunkkal minden életet és minden élőlényt is hatalmas feladat. Ki kell találni azt is hova mehetünk és hogyan mivel tudjuk ezt megtenni.

Mégis ez egy mindent még a magas költségeket is "überelő" érv az űrkutatás mellett.

Ellene nehéz olyat felhozni, ami valós érv lenne, inkább mind csak sztereotípia illetve korlátozott tudásból származó hit.

De azért lássuk.

- Drága. Nos, ha csak úgy ránézünk, az. De miért? Azért, mert az egyéb technikai fejlesztésekkel ellentétben minden űrkutatási eszköz gyakorlatilag prototípus és egyszer használatos, nem pedig a sorozatgyártás révén egyre olcsóbbá váló dolog. A prototípus meg MINDENBEN drága. Egy új autó első működő prototípusa is minimum ezerszeresébe kerül a későbbi szériapéldányoknak.

Ezen fog változtatni az űrtechnika terjedése, szériagyártása és az újrahasználhatósága. Jó néhány magán-űripari cég elindult ezen az úton. SpaceX, Blue Origin, Rocket Lab stb., mint sokszor használható rakétát fejlesztenek, Rocket Lab még szériagyártható műhold-alaprendszert is, ami utána speciális célokra bővíthető, felszerelhető.

- Környezetszennyező.

Igaz, de mihez képest?

A mostani fellövés-mennyiség évi ezerszerese is kevesebbet fog szennyezni, mint mondjuk a légiszállítások.

A fejlődéssel amúgy a legszennyezőbb rakéta-üzemanyagok lassan leselejteződnek, a szilárd hajtóanyagúak is fogynak, a kerozint is váltja a metán és a hidrogén, amiből az első "csak" CO" terhelést okoz, a második azt sem.

- Azt a pénzt hasznosabb lenne másra költeni.

Nos, ez még rövid távon sem teljesen igaz. Egyrészt az űrkutatásra menő pénzek ma csupán töredéke minden "napi" hasznosságú kutatásnak , fejlesztésnek, másrészt fél évszázad űrkutatása bizonyítja, mennyi űripari fejlesztés köszönt vissza a napi földi alkalmazásokban és hozott hatalmas hasznot.

- Veszélyes.

Nos. Tényleg az. Pont annyira, mint minden új technika. A repülés is így indult. És csak a tömeges alkalmazás tudta igazán megbízhatóvá tenni. Az űrbeli mobilitásunk nem sokkal tart előrébb, mint a 20. század eleji repüléstechnika. Éppen a további fejlesztés, több alkalmazás fogja még biztonságosabbá tenni.

És mi szól mellette?

Kábé minden.

Az űrkutatás ad rengeteg új tudás a saját bolygónkról, a fizikáról, fejlesztései rengeteg földi alkalmazást is kapnak.

Az űrkutatás adhat lehetőséget arra, hogy ne csak ezen a bolygón élhessünk, akár a mi szennyezésünk, túlszaporodásunk, akár meteor, akár a Nap fogja valamikor a földi emberi élet lehetőségét elvenni.

Ellenérveket, maximum a rövidtávú hatásai miatt lehet megfogalmazni. De ha az unokáink jövője is fontos nekünk, akkor az űrkutatás a legfontosabb feladatunk.

Az élőlényeknek ugyanis tápanyagra van szüksége, amit a Föld képes biztosítani. Amikor felvesszük ezeket a tápanyagokat, akkor a szervezetünk átalakítja és salakanyag formájában távozik belőlünk. Mivel ez a salakanyag már nem tartalmazza azt, amit felhasználtunk belőle, könnyű belátni, hogy a készleteink lassan de biztosan csökkennek. Nem lehet tehát mindent az örökkévalóságig újra-hasznosítani. Energiát mindig ki kell vennünk a rendszerből, hogy életben tudjunk maradni. És ha ez már túl kevés lesz, akkor nem lesz mit felvennünk és átalakítani. Tehát kipusztulunk.

Fel kell ismerünk, hogy olyanok vagyunk mint a hajótöröttek egy lakatlan szigeten. Amig van kókuszdió a kókuszpálmákon, addig tök jó. akár ültethetünk is újakat, de a kókuszpálmának is tápanyagra van szüksége, amit a talajból vesz fel, ha ez elfogy, akkor nem fogunk tudni újakat ültetni. Az egyelten megoldás a ha ladikot építünk és elmegyünk egy másik szigetre vele, ahol még van elegendő ásványi anyag a talajban. És ezt a ladikot is úgy kell megépítenünk, hogy amig úton vagyunk képesek legyünk életben maradni rajta. pl.: magunkkal kell vinni élelmet. Ha nem foglalkozunk az űrkutatással, az olyan lenne, minta a hajótöröttek nem próbálnánk megismerni az óceán tulajdonságait, veszélyeit és a rajta lévő szigeteket, csak várnák a halált...

Pontosan ez a helyzet most a Földi élettel is. A készleteink fogyatkoznak és új helyeket kell találni. Ha már több helyen is megvetettük a lábunkat, akkor az űr veszélyei ellen is nagyobb védettséget fogunk élvezni, hiszen ha az egyiken befuccsol valami, akkor a másik még megmarad. Jelenleg a Föld az egyetlen olyan rendszer, ami képes minket életben tartani. Ha jön egy nagyobbacska aszteroida, ami pont keresztezi Föld pályáját, akkor a dinoszauruszok sorsára fogunk jutni.

Szóval az emberiség egy örökös küzdelemre van ítélve a termeszét veszélyei ellen és mindenhova magunkkal kell cipelni a bioszféránkat, mint életben tartó rendszert. Ha nagy távolságokat akarunk megtenni az űrben, akkor le kell utánoznunk kicsiben a Földi ökoszisztémát. pl.: Növényeket kell vinni magunkkal, amik folyamatosan tisztítják a levegőt. Minél ön-fenntartóbbra csináljuk, annál jobb. De mindig kell keresni olyan helyet, ahol pótolni tudjuk a rendszerből kivett energiát, ami életben tart minket. (Pont mint a kókuszpálma esetében a talajban lévő ásványi anyagok véges mennyisége.)

Az űrkutatás tehát létfontosságú az életben maradásunk szempontjából. Ebből kifolyólag ellenérveket maximum a szuicid hajlamú embereknek érdemes felsorolni, vagy akiket egyáltalán nem foglalkoztat a következő generációk sorsa...

"Az űrkutatásnak a hétköznapi ember számára annyi haszna van, hogy esetleg fejlődik a rakétatechnika, így olcsóbban lehet műholdakat fellőni."

Ez nem igaz.

Legfeljebb, hogy ha téged csak az érdekel, hogy a tegnap fellőtt műholdnak mi haszna van neked ma.

Írtam a hozzászólásomban, érdemes utánanézni, mennyi űrtechnikai fejlesztés lett azóta a hétköznapjainkat segítő technika illetve mi mindent köszönhetünk az űrtechnika révén elért felfedezéseknek.

Ha te ezt nem látod, arról nem az űrkutatás tehet.

" Attól hogy egy marsjáró megvizsgálta milyen összetételű a talaj, nekünk (értsd: senkinek a Földön) nem elsz jobb az életünk."

Neked? Nem. De a gyerekeidnek, unokáidnak már igen. És ha nem emelnéd ki csak a talajmintát a komplett kutatásból, mintha csak gödörásásra mentünk volna oda, akkor ez látszana is.

A marsi élet kutatása kismillió módon szolgálhat hozzá a földi élet nyitott kérdéseinek megválaszolásához, az meg igenis fontos a mi földi túlélésünk szempontjából is. És ez csak egy példa arra, miért fontos vizsgálni a többi bolygót.

"nézzük meg hogy az elmúlt 10000 év alatt mennyit változott a bolygó. Akoor 200 millió év múlva mit számít hogy mi lesz?"

Ez nem tudom, mire akart érv lenni.

"Akit az érdekel, hogy az emberiség jövője biztosítva legyen, az azt az erőforrást és pénzt amit az űrkutatásra fordítanak, inkább a bolygónk védelmére fordítaná."

Amit világszinten űrkutatásra fordítanak, lóxarra sem lenne elég.

Amúgy áruld már el, hogy az űrkutatás helyett mi védene meg minket például egy civilizációt kitörlő aszteroidától?

A Greenpeace?

"a marskutatás 0 gyakorlati hasznához"

Marhára nem igaz. Ismétlem, hogy te nem tudod felmérni, az nem a kutatás hibája.

"az űrkutatásban nem sok olyan találmány született, amit bárhol is használna az átlag ember"

Mondom, hogy a saját ismereteid hiánya nem érv.

[link]

[link]

Nem tudom, a fenti linkekből ezek hiányoztak-e:

Post-it cetlik.

Tűzoltók tűzálló védőruhája.

Tépőzár.

Golyóstoll.

Akkus kéziszerszámok.

Kvarcóra.

Okostelók kamerarendszerei.

Az egér a számítógépedhez.

A mai bébiételek alapreceptje.

Jegesedésgátló bevonat repülőgépekre.

Vékony hőszigetelő fólia, takaró, ami a mentők készletét gazdagítja.

Ugyanúgy használják tűzoltók önvédelemre erdőtüzeknél.

És oldalakat lehetne megtölteni a tudományos felfedezések hétköznapi hasznával.

Igen. Csak utána kéne nézned, ahelyett, hogy egy sommás "nincs haszna" mondattal elintéznéd.

"(egyedül a kereskedelmi műholdak ilyenek, de az is inkább az elektronikai technológiák űrkutatástól független fejlődése miatt következett be)"

Hát, nem. A műholdak céljára fejlesztések jöttek át a hétköznapi életbe.

"az a néhány száz év ilyen szempontból rövid távnak számít. "

És ilyen rövid távon az űrkutatásunk még gyerekcipőben is jár. És éppen azért kel folytatni, mert sosem lesz több belőle, ha abbahagyjuk.

"Több százezer-millió években nézve valóban jöhetnek olyan változások (lásd pl. jégkorszak) amik "tönkreteszik" a földi életet, de száz éveken belül nem"

De. Az aszteroidák az egyik ilyen. A szupervulkánok egy másik ilyen.

És nem csak ezek vannak.

Még jó néhány totális kihalási hatás jöhet. És ezek egy jó része űrbeli eredetű és pont az űrkutatás védhet meg tőle.

"a környezetszennyezés hatásai viszont igen, ami ellen lehetne tenni"

És pont az űrkutatás megszüntetése lenne, ami segít?

A napelemtechnika fejlődése, az akkuk fejlődése, elektromos járművek fejlődése, mind-mind alapoz űrkutatási eredményekre.

A káros földi változások műholdas megfigyelése is hatalmas segítség a bolygónk megmentéséhez.

Az űrtechnika többet tett a bolygónk élhetőként megtartásáért, mint bármi más.

És mondom, amit világszinten űrkutatásra költünk, az sokkal kevesebb, mint amit a világ autógyártói költenek a következő típus-faceliftjük kidolgozására.

Miért ez a költség fáj?

"A marsi élet kutatása kismillió módon szolgálhat hozzá a földi élet nyitott kérdéseinek megválaszolásához," És ha azokat esetleg meg is tudjuk válaszolni az űrkutatás eredményeként (amit én kétlek) konkrétan nekünk, vagy pár generáción belül a leszármazottainkak mitől lesz jobb?

"Ez nem tudom, mire akart érv lenni." Arra, hogy ne hozzuk fel az űrkutatás mellett érvként, hogy majd egy több százezer-millió év múlva bekövetkező katasztrófa/kihalás/Nap elpustulása stb. miatt fontos hogy "túl tudjuk élni" (nyilván nem mi, hanem néhány akkori ember, aki elhagyja a földet), mert lehet hogy 3 millió év múlva tényleg lesz egy ilyen katasztrófa, de rövid távon (értsd néhány ezer év) nagyobb veszélyt jelent az emberiségre az általunk okozott klímaváltozás és környezetszennyezés, amit pont gyorsít az űrkutatás is.

"Amúgy áruld már el, hogy az űrkutatás helyett mi védene meg minket például egy civilizációt kitörlő aszteroidától?" Semmi, de pont ezt írtam az előbb, hogy ha a mostani ütemben folytatjuk a bolgyó tönkretételét, ezerszer kihal az emberiség a saját szennyezésünk (értek ez alatt minden környezeti hatást amit okozunk) miatt, mire megközelít minket egy olyan aszteroida.

"Tépőzár." 1941-ben években találta fel egy svájci mérnök, amikor vadászat közben valami bongács ráragadt a ruhájára. Nem sok köze van az űrkutatáshoz.

"Golyóstoll." 1931. Azt gondolnám legalább ezzel a "nemzeti" találmányunkkal tisztában vagyunk mi magyarok, hát úgy látszik nem.

"Kvarcóra." 1927.

"És mondom, amit világszinten űrkutatásra költünk, az sokkal kevesebb, mint amit a világ autógyártói költenek a következő típus-faceliftjük kidolgozására."

Ez szimplán nem igaz. A VW konszern és a Toyota (ami a vilá két legnagyobb autógyártója volt az elmúlt években) kevesebbet költött fejlesztésre együttvéve mint a NASA kltségvetése. És ebben minden kutatás-fejlesztés benne van, az új típusok megtervezése, gyártástechnológiák fejlesztése stb. közel sem csak a faceliftek kidolgozása. Az töredéke ennek.