Van személyes tapasztalatod a csernobili balesetről?

Nem tudom erre van e statisztika, de gyanúsan sok az akkor még gyermekkorban lévő hölgyek között a pajzsmirigy elégtelenség.

Azokban a hónapokban, mindenki a Szabad Európa rádiót hallgatta. Onnan viszonylag időben kaptál valamennyi korrekt információt. Adatokat, és arról mit érdemes kerülni néhány hétig legalább.

Arra én is emlékszem, hogy a suliban csak benti foglalkozások voltak egy darabig.

26-án volt a baleset, 29-én már az igazán lázadónak nem mondható pécsi lapban (a vidéki lapok néha még a Népszabadságban megjelenteket is öncenzúrázták...) is megjelent egy rövid hír... 30-án már a helyzet bele volt titkosírva a hírbe, mert az volt olvasható, hogy a felhő elérte Lengyelországot. :D Ez is jellemző volt a rendszerünkre, ez a cinkos összenevetős képmutatás, nyugodtan mondhatták a moszkvai telefonba, hogy mi aztán semmit nem közöltünk. Csak azt, hogy a lengyelek szerint odaért a felhő, de a megnövekedett radioaktivitás nem veszélyes a egészségre, a csehszlovákok és a keletnémetek meg azt mondják, hogy a folyamatos mérések szerint nincs semmi baj. Ebből minden magyar tudhatta, hogy a felhő fölöttünk is van, és baj van. :D

a vaddisznókhoz fekete humorból írhatnám, hogy a Nyugatnak ez tulajdonképpen nem lehet meglepetés, elvégre ott elég komolyan azt hitték évtizedeken át, hogy egyszer majd megindulnak az orosz tankok, és mire megállítanák azokat, addigra éppen úgyis fékezniük kell az Atlanti-óceán francia partján - vagy elindulnak az atomtöltetes rakéták, és akkor a vaddisznó úgyis radioaktív lesz.

Tudod kérdező, a "szerintem" bármi lehet és semmi köze a valósághoz. Szerintem lila volt az ég, villóztak a villanyvezetékek és hó is esett nyáron. De persze csak szerintem, a valóságba nem.

Pripjaty (az erőmű melletti, azóta is üres falu) környékén ma is élnek fura lények, főleg alacsonyabb rendű állatok. Magyarországon egy halálesetet lehetett erre visszavezetni a Nyírségben, egy asszony nagymennyiségű zöldséget fogyasztott. Halaála után derült ki, hogy a zöldség radioaktív szennyezettségű volt az esőtől. Egyébként nem nagyon lehetett érzékelni semmit, különösen nem bizonyítani, hogy bármi erre vezethető vissza. Akkoriban ezt eléggé titkolták, elbagatellizálták. Csak kevés szakember volt tisztában a tényekkel, és tudott eltérésekről.

A kihullási térképeken ott a forrás is, a környező országok közül néhány többet kapott.

Nincs adatom az onkológiai helyzetről, keresni is lusta vagyok de van egy olyan sejtésem/prekoncepcióm hogy az onkológiai telítettség és az EÜ diagnosztikai fejlettsége az függ az adott kor EÜ-technikai színvonalától is. A 70-es évek vége és a 2000-res évek között talán volt ebben egy ugrás.

Minden esetre a 100 000 főre jutó rák miatti halálozás az 1990 óta csökken ( bár még mindig EU listavezetők vagyunk ) ( a cikkben a második grafikon):

[link]

Azért legyünk őszinték, mi magyarok a 2000-res évek elejéig gyakorlatilag olyan életvitelt folytattunk amivel a rákfaktorok jelentős részét kipipáltuk. És itt nem csak az étkezési, alkoholfogyasztási és dohányzási szokásainkról van szó ( azért mondjuk a tüdőrák statisztikán nem csodálkozok, amikor emberek szívtak évtizedekig füstszűrő nélküli cigarettát.. ) hanem egy rakás azóta betiltott vegyianyagról, amit a köznapi életben vagy az iparban tömegesen használtunk.

Csernobil kapcsán a radioaktív jódról, céziumról és az egyéb radioaktív anyagokról érdemes beszélni ( grafit,urán, bomlási leányelemek stb). A jód az első néhány hétben igazán problémás és ez a leginkább veszélyes mivel ez közvetlenül beépül a szervezetbe. ( ennek kivédésére van a jódtabletta ).

A cézium nem épül be a szervezetünkbe, így itt csak arra kell ügyelni hogy ne együnk/igyunk olyat ami céziumos. Ez picit problémásabb, mert ez évtizedekig jelen van, lassan bomlik. Ebből jutott nekünk is, ma is mérhető a talajban a "feldúsulása":

[link]

Ez felszívódhat a növényekben, bejuthat a talajvízbe és az ivóvízbázisba de szerintem utóbbiből ki is szűrik a többi szennyezéssel együtt. A cézium-137 az béta bomlással bomlik, így ha nem jut be közvetlenül a szervezetbe akkor "szinte" veszélytelen. A talajmozgás miatt ezek a részecskék már több centi mélyen vannak, szerintem GM számlálóval közvetlenül nagyon nagyon kis részük mérhető.

1986-ban és azóta a csapadék lemosta ezeket a részecskéket a közterekről/építményekről, ezek miatt sem aggódnék kifejezettebben.

Egy érdekesség, ezt egy másik cikkből szedtem:

"A mérések szerint a fővárost érte a legkomolyabb sugárterhelés, főként a radioaktív céziumizotópok megnövekedett koncentrációjának következtében.

A magyar sugárvédelmi kutatók számításai szerint a katasztrófát követő hetven évben (2056-ig) ez a dózis átlagosan 0,5, de legfeljebb 1 mSv lesz, amely egyévi (és nem hetvenévnyi!) normális háttérsugárzás harminc-negyven százaléka. Ez a hetven évre vonatkozó sugárterhelés bőven belül van az évi természetes háttérsugárzás időbeli és földrajzi ingadozásában. Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy önmagukban az egészségügyben bevett radiológiai orvosi vizsgálatok milyen megnövelt terhelést jelentenek a pácienseknek. A teljes testet végigpásztázó CT-vizsgálat például 12, a mammográfia 0,13, míg a mellkasröntgen 0,08 mSv sugárzással jár."

Hogy emészthető legyen: a normálisnak tekintett éves háttérsugázás mértéke 1-3mSv/év ( nálunk asszem 2,4mSv/év),Magyarországon háttérsugárzás mértéke 0,05-0,180 μSv/h körül ingadozik ami durván 0.45mSv/év - 1,65mSv/év sugárdózist jelent. Radonban gazdag pincében ettől lehet jóval magasabb is az éves érték..

A napi mérések adatai itt találhatóak:

[link]

A talajban sok helyen természetesen is fel vannak dúsulva a radioaktív anyagok, ilyen például a százezer feletti lakosú város, Guarapari Brazíliában. A tengerparti homokban természetes úton feldúsult a tórium, és az egész tengerpart gyakorlatilag radioaktív. Az emberek évszázadok óta élnek ott és boldogok, strandolnak, napoznak a homokban fekve..

Míg nálunk a környezetből származó természetes sugárterhelés nem éri el a 0,2μSv/h-t, addig ott a homokban 5-20 μSv/h mérhető, a tóriummal dúsult sötétebb homokban pedig 100+ μSv/h! Ha nem szerencsés helyre fekszel akkor egy délután a napon és egy délután meg van az átlagos magyar éves dózis! A helyiek átlagos dózisa 4-5,5mSv/év míg nálunk a csernobil hatása után sem nagyon éri el a 2mSv/évet.

(most olvasom egy radiológiai összefoglalóban, hogy a város fejlődésének, közterek burkolásának köszönhetően az átlagos éves bentéri sugárdózis már nem haladja meg sehol a városban a 7mSv/évet. Akkor mennyi volt ez korábban? :D ).

Többen is vizsgálták a guaraparii lakosságot és az egészségügyi adataikat, de a rákstatisztikákban egyáltalán nem kiugró a város. Igaz ott pár millió éve ilyen a környezet, valszeg a szervezet alkalmazkodott ehhez valamennyire, de a miénkhez képes többszörös dózis sem okoz kiugró megbetegedési eredményeket.

Akit érdekelnek kiugróan magyas háttérsugázású helyek:

[link]

Én ezek miatt nem gondolnám, hogy a csernobili baleset miatt gyakoribbak lettek volna a rákos megbetegedések. Nem azt mondom, hogy nincs hatása, mert az van. Biztosan van olyan, nem is kevés ember akihez nem jutott el az amúgy is hiányos tájékoztatás és fogyasztott olyan zöldséget,tejet, szabadon szedett élelmiszert amit a kihullás érintett és esetleg következménye is lett. De azt, hogy ez tömegesen történt azt nem tartom valószínűnek. Aztán lehet tévedek.

"amire biztosan mondható, hogy csernobilból való. Ha igen mennyit négyzetméterenként..."

Grafitot biztosan nem találnánk, semennyit. Céziumot biztosan találnánk ( fentebb a kutatás ) de hogy pontosan melyik szemcse származik csernobilból és melyik a korábbi légköri atomrobbantásokból... Ki lehetne mérni, mert lenne eltérés az izotópeloszlásban,de ha a fenti kutatásból indulunk ki, ahol 0,2mm-es és 0,063mm alatti frakciókat vizsgáltak, de elég melós lehet ezt kirostálni, kiválogatni..