Az arany lelőhelyét tényleg be lehet határolni?

Sokkal inkább a feldolgozó technológiára és annak helyére lehet következtetni mint a lelőhelyre. A technológiák (tüzi raffinálás, királyvíz használata, hidrogén peroxid használata) a szennyezők egy részét eltávolítja , másokat bennehagy. a bennemaradt anyagok (vagy éppen hiányzó), anyagcsoportok lehetnek jellemzőek akár a lelőhelyre, akár a feldolgozó technológiára.

Másik ilyen tényező a különféle radiaktív izotópok megjelenése a légköri atomrobbantások nyomán. az antik arany ilyen szennyeződést fő tömegében nem tartalmaz. (az olvadt aranyat finomítás során oxigénnel fúvatják hogy a szennyezők oxidálódjanak (az arany még olvadt állapotban sem oxidálódik) ekkor kerülhetnek bele radioaktív nemesfém izotópok.

Segítség még a természetes ötvözet-összetétel. Persze ebből nem lehet megmondani konkrétan a bányát vagy más kisebb területet, de kontinens szinten be lehet lőni, honnan való.

A közép- és dél-amerikai lelőhelyeken például réz, Európában ezüst a fő természetes ötvöző.

Az úgy azért túlzás, hogy "az egyiptomi arany lelőhelyét Erdélyre tették", az egyiptomi arany forrása is több helyre mutat. Amúgy használnak már mindenféle spektrográfiai elemzéseket, és a szennyeződések ujjlenyomatait a fémekben. Ezt kövek bányáinak meghatározására is tudják használni, meg azonosítanak így kerámiát, ásványokat, drágaköveket, és fémeket is, rész, ezüst, arany... Itt van némi gyorslink - nyilván unalmas a technológiai része, de érdemes lehet átfutni.

Konkrétan az erdélyi aranyról nem tudok így, de a kereskedelmi kapcsolat az megvolt egyébként már akkor is, csak nyilván nem repülőgéppel szállítottak. :) Akkor itt van némi idézetféle publikációkból, és nem is fontos csak talán átfutásnak, mert úgyis hemzsegnek benne az érthetetlen szakszavak.

- Több elemző megközelítés az aranyról az ókori Egyiptomban: származási és korróziós vizsgálatok

"Absztrakt

Az ókori egyiptomi arany ékszerekről szóló hároméves multidiszciplináris projekt legfrissebb eredményei azt mutatták, hogy a Közép-Királyságtól az Új Királyságig terjedő ékszereket különféle hordalékos aranyötvözetek felhasználásával állították elő. Ezek az ötvözetek a színek széles skáláját fedik le, és többségük Platinum Group Elements zárványokat tartalmaz. Az összes elemzett aranyfóliában azonban kiderült, hogy ezek a zárványok hiányoznak. Ebben a munkában aranyozott fa- és bőrtárgyak, valamint aranyfóliatöredékek válogatását vizsgálták John Garstang abydosi feltárásaiból (elsősorban a közép-királysági sírokból), Scanning Electron Microscopy-Energy Disperse Spectroscopy (SEM-EDS), X ray fluoreszcencia (μXRF), Részecske indukált röntgensugár-kibocsátás (μPIXE) és Double diszperzív röntgen fluoreszcencia (D 2 XRF). A munka lehetővé tette számunkra az alapötvözetek összetételének jellemzését, valamint a Pt jelenlétének feltárását nyomokban, megerősítve az alluviális aranybetétek alkalmazását. Korróziós termékeket is vizsgáltak azokban a fóliákban, ahol vizuálisan észlelték a felületi kopást. Az eredmények azt mutatták, hogy a fóliáknál megfigyelt korróziós színbeli különbségek nemcsak a korróziós réteg vastagságával, hanem a különféle korróziós termékeket tartalmazó többrétegű szerkezettel is összefüggenek."

[link]

- Az ősi arany ujjlenyomata különböző energiájú protonnyalábokkal

"Absztrakt

A kulturális örökség területén alkalmazott elemzési technikák lehetőség szerint nem vagy szinte nem invazívak. Közülük a protonsugarak alapján az arany ujjlenyomatot vesznek fel, ami jó kompromisszumot jelent a detektálási határok és a destruktivitás között. Az aranyötvözetek vizsgálatához a PIXE, PIGE, PIXE-XRF és a protonaktivációs elemzés (PAA) főbb jellemzőit adjuk meg. Fő előnyeiket és hátrányaikat említik, és a régészeti tudományok területén való felhasználásukat két történelmi példa szemlélteti. Az egyik példa a jelen Mongóliában található Xiongnu nekropoliszból (Kr. E. Kr. E. 2. Kr. E. II. Kr.) Származó koporsók díszítéséhez használt arany eredetének azonosítására vonatkozik. A másik példa megállapítja, hogy Portugália első királyának, I. Alfonszónak tulajdonított érméket a 12. században vagy a modern időkben verték-e meg."

[link]

- Az ezüst ólom-izotóp arányának és arany-ólom-bizmut koncentrációjának egyidejű vizsgálata lézeres ablációval MC-ICP-MS

"Noha a Pb izotóp elemzését korlátozza az iráni ércelemzések alacsony száma, egyértelmű, hogy az ezüst Pb eredete a jibali lelőhelyekből származhat, esetleg a közeli Alborz-hegységben található lerakódások mellett."

[link]

- Ólom és stroncium izotópok, mint nyomjelzők a korai formatív kerámia cserékhez az ókori Mexikóban

"Az ebben a tanulmányban tárgyalt megállapítások nagyrészt azt mutatják, hogy az izotópos megközelítés a kerámia forrásának hatékony eszköze, és figyelembe kell venni ott, ahol ellentmondásos hipotézisek vannak a származásukon."

[link]

- Romániai ősi arany tárgyak eredetvizsgálata mikrosugaras módszerekkel: a „Pietroasa” kincs esete

[link]