Miért forog a világmindenség?

Húúú de szuper kérdés!

Én is nagyon kíváncsi vagyok erre. Érdeklődve várom, hogy ki, milyen elmélettel áll elő.

Az ősrobbanás pillanatában eleve egy pontból repült szét minden energia és anyag. Aztán a csillagokká és bolygókká tömörülő anyagba még folyamatosan csapódtak újabb anyagok, amik mozgásba hozták az égitesteket, lényegében megforgatták azokat. És mivel nincs semmi az űrben, ami megállíthatná a forgásukat, ezért nem is álltak meg. Mivel a galaxisok közepén lévő szupermasszív fekete lyukak forognak, megcsavarják a teret, és ezzel húzzák, mozgásban tartják a körülöttük keringő csillagokat. Amik meg a körülöttük keringő bolygókat " húzzák" maguk körül. A bolygók pl Föld meg a saját holdját/ holdjait tartja mozgásban ugyanígy. Úgy kell elképzelni egy csillag vagy bolygó által megcsavart teret, mint amikor a kád lefolyójában is körkörösen megy le a víz.

A világegyetem tágulása most is történik, ráadásul még a sötét energia is feszíti szétfele. Ezért távolodnak egymástól a galaxisok.

Ez így nagyon konyhanyelven volt, de ha kiírod a tudomány kategóriába, akkor a csillagászok majd pontosabban elmagyarázzák neked.

Ja, a tudomány kategóriában vagyunk, bocsi!

Na várjuk a csillagászok válaszait.

hmmm...várom a CNN közvetítését a Marsraszállásról...

Hogy miért forog az univerzum? Hát azt pont nem tudjuk..van ami pont ellenkezőleg forog..

De most itt van egy izgi marsraszállás..még 25 perc..

Az ősrobbanáskor pont, hogy egyszerre terjedt ki minden, nem volt semmi forgás sehol. Minden távolodott mindentől, méghozzá nagyon gyorsan.

Azonban már az elején sokat számítottak a kvantumhatások. Emiatt minden, ahogy távolodtak, egy PICIT elmozdult valamilyen irányba.

Emiatt aztán csomósodások és lyukak keletkeztek, vagyis elindult a galaxishalmazok képződése.

Aztán persze az anyag a különböző sebességek miatt összekeveredett, és innen van a forgás.

A forgás a legalapvetőbb mozgás az egyenes vonalú egyenletes sebességű mellett.

Ha két tárgy egyenes, kitérő pályán elmegy egymás mellett és köztük gravitációs vonzás hat, azonnal pályagörbítő, FORGATÓ hatással vannak egymásra.

Ha elég közel haladnak el, elég erős a gravitációs vonzás, alapból egymás körüli keringés jön létre.

A másik meg a sűrűsödés.

Kiteszel az űrbe egy nagy kupac port, elég sokat, hogy a saját gravitációja elkezdje összehúzni, akkor, mint ahogy a korcsolyás felpörög, ha behúzza a kitárt karjait (lásd perdület-megmaradás), az összesűrűsödés együtt jár a forgás gyorsulásával.

Lehet mondani, hogy ha nincs forgás, nincs mi gyorsuljon. Csakhogy ilyen nincs. Lehetetlen, hogy valami tökéletesen nyugalomban legyen, valami minimális pici forgása mindenképpen van valamerre, jobbra vagy balra. És az a nagyon pici is folyamatosan erősödik az összesűrűsödéssel.

Mindez miatt az ősrobbanás után az első anyagok keletkezésekor a gyakorlatilag random mindenféle irányú mozgások a gravitációs sűrűsödésekben mindenképpen valamilyen irányú forgást eredményeztek.

A naprendszeri keringések és bolygóforgások nem véletlenül egyirányúak, minimális kivételtől eltekintve (lásd lejjebb), hiszen egyetlen közös gáz- és porkorong sűrűsödéseiből alakultak ki, egyetlen közös forgásirányból, ami az egyes külön belső csomópontokban is megmaradt, erősödött.

A kevés retrográd forgás, keringés mind annak a jele, hogy az adott "széllel szemben" objektum nem ezen közös kialakuláskor, hanem utána került oda, ahol van és akkor később is nyerte el a mai, többséggel ellentétes forgásirányát.

A hatás lehetett egy pofon egy nagyobb aszteroidától, vagy olyan erős vonzási hatás, ami teljesen kitérítette az eredeti pályáról (lásd parittyamanőver bolygóknál).

Röviden, a forgás az univerzum alapvető törvényszerűsége.

Az lenne a meglepő, ha valami nem forogna.

"Miért nem állnak pl a galaxisok?"

Mert akkor a csillagai, bolygói, stb. elkezdenének a tömegközéppont felé zuhanni. A forgás miatt maradhat stabil szerkezet. Vagy fordítva: csak az nem zuhan a középpontba egy galaxisban (vagy akár a Naprendszerben), ami kering, lehetőleg a többiekkel egy irányban. Ez adja az egész rendszer forgását.