Ha a széndioxid fagyáspontja 78 Celsius-fok és az Antarktiszon mértek már jóval hidegebbeket is, akkor itt kifagy a széndioxid is?

Nem fagy ki mert olyan kicsi koncentrációban van a légkörben.

Pl. mínusz fokban is van víz(pára) a levegőben.

Még ha odateszel egy darab szárazjeget, az is elszublimál. Lassabban, mint szobahőmérsékleten, de elszáll.

A pontos fizikai magyarázathoz nem vagyok elég szakértő, de szerintem a parciális nyomás miatt, illetve ennek a hiánya miatt, mert a légkörben túl alacsony a koncentráció.

Akkora mértéket ez nem ér el, hogy láncreakciót indítson el. Az Antarktiszon még a légkör víztartalma sem fagy meg teljesen, nemhogy a szén-dioxid.

Mint már írták az Antarktiszon kb állandóan fagypont van mindenhol, (nagyon kis időszaki kivétel van egyes területeken) és a légkörben ott is van víz. Csak jóval kevesebb mint a trópusokon például.

Ehhez a relatív és abszolút páratartalmat kell érteni, nem bonyolult nyugi. :)

Relatív páratartalom:

Relatív ezért %-ban adják meg.

Viszonylagos, vagyis relatív. A levegő hőmérsékletéhez képesti mennyiség. A meleg levegőben több vízpára fér el, többet tud felvenni. Például ezért nyáron gyorsabban szárad a felmosott terasz, mint télen. Az időjárás jelentéseknél a relatív páratartalmat közlik.

Abszolút páratartalom:

Ez a fizikailag tényleges vízmennyiség és g/m³-ben adják meg.

A levegőből kivehető tényleges víz mennyisége, vagyis ha teljesen kicsapódna belőle az összes víz. Akár literben is mérhetnénk.

Hogyan működik:

A meleg levegő több vizet tud felvenni, míg a hideg kevesebbet. Ezért a meleg levegőnél a felvételi lehetőséghez képest viszonyítva (relatívan) több a vízpára lehetőség, mint a hideg levegőnél. Így a relatív páratartalom elérő a levegő hőmérsékletétől függően. Az abszolút páratartalom meg ha kivennéd az össze vizet egy edénybe és literben mérnéd, és függetlenül a hőmérséklettől.

Itt egy példa az Antarktisz esetében. A 4. és 5. diagram mutatja.

Antarktisz Relatív páratartalom: ~70%

Antarktisz Abszolút páratartalom: max 3 g/m³

[link]

Vagyis a tényleges víztartalom csak legfeljebb 3 gramm egy köbméter levegőben. Összehasonlításképp egy átlagos szobában 50 % környékén van és fel sem tűnik, mert megszoktuk. Tehát az Antarktisz levegője nagyon száraz, nem tud felvenni vizet a hideg miatt, így az a kicsi is nagy relatív mennyiségnek számít.

Az Antarktisz belső területein még az átlag hőmérséklet is –50 °C környéke és mégis van a levegőben egy kevés víz. Ugyanígy van szén-dioxid is.

Ahogy a víz ugyanúgy a szén-dioxid is kicsapódik és megfagy, de a mennyiségük is eltér. Vízpára jóval több van a légkörben, mint szén-dioxid, tehát a szén-dioxid ettől is kevésbé fog megfagyni mennyiségi értelemben. Ráadásul a szén-dioxid fagyáspontja is tovább csökkenti a kicsapódás időbeli lehetőségét és megfagyását, mivel annyira hideg még az Antarktiszon sincs mindenhol és állandóan.

Részben megfagy a szén-dioxid is, de nem ér el akkora mennyiséget, hogy az bármit is számítson. Ugyanígy az Antarktiszon a víz is megfagy, de ettől nem csapódik le az Antarktiszon a Föld légkörének összes vízpára tartalma sem. A folyamatok bizonyos mennyiségeket tesznek lehetővé és az a pár km vastag jég az Antarktiszon már ez a maximum, nem nagyon fog növekedni.

Ja elírtam a szoba vízpára tartalmát, mert az ott relatív páratartalom az az 50%.

Átlagosan az abszolút páratartalom, vagyis a tényleges vízmennyiség egy szobában 20 g/m³ környéke. Az Antartktiszon meg csak 1-3 g/m³.

Amúgy kérdező a Föld általános légkörzése és klímája és klíma elemei is számítanak abban, hogy nem tud az Antartktiszon a víz jobban felgyűlni. És ugyanígy a szén-dioxid sem.

Ha elképesztően hideggé válna az egész bolygó, még akkor sem az Antartktiszon fagyna ki a szén-dioxid, hanem világszerte. A jelenlegi jég az meg az Antartktiszon kb 50 millió éve keletkezett és nem most gyűlik oda folyamatosan, és ugyanígy a szén-dioxid sem fog ott felgyűlni a jelenlegi globális éghajlati övezetek miatt.