Most olvastam, hogy 800 éve volt csak jupiter szaturnusz együttállás, mint most 2020 december 21.-én. Hogy lehet az ha Krisztus előtt 7.-ben is az volt? Ha tovább levonom az 1220-ból a 800 évet 420 jön ki, hogy lesz abból kr. e. 7?

Ez (is) egy látszólagos együttállás, a pályák egyéb összetevőit is meg kell nézni:

1) A pályáik excentrikusak is ezzel a sebességük is változó, napközelben gyorsabbak, nap távolban lassabbak a pályáikon haladás során. Ezért nem lehet egy adott állandó ciklust meghatározni hogy mennyi időnként "találkoznak", mert ha ez egyik épp egy gyors szakaszban van akkor épp nem biztos hogy ugyanabban a szakaszában van a másik is mint előzőleg.

2)Ráadásul ugye közben haladnak ugyanabba az irányba tehát egy kicsit mindig több lesz a ciklikus "találkozási" idejük is mint a keringési idejeiknek a legkisebb közös többszöröse!

3) És a naprendszer síkjából is kitérnek vagyis inklinációjuk van. Tehát hiába vannak ugyanabban az irányban egy időben ha az egyik lefelé a másik pedig felfelé tér ki éppen akkor az égbolton elég messze esnek egymástól. És az nem következik be ami most van.

[link]

Sziderikus keringési idő 4333,2867 nap

(11,86 év)

Pálya excentricitása 0,04839266

Min. pályamenti sebesség 12,446 km/s

Átl. pályamenti sebesség 13,056 km/s

Max. pályamenti sebesség 13,712 km/s

Inklináció 1,30530°

(6,09° a Nap egyenlítőjéhez képest)

[link]

Sziderikus keringési idő 10 756,1995 nap

(29,46 év)

Pálya excentricitása 0,05415

Min. pályamenti sebesség 9,137 km/s

Átl. pályamenti sebesség 9,639 km/s

Max. pályamenti sebesség 10,183 km/s

Inklináció 2,484 46°

(5,51° a Nap egyenlítőjéhez képest)

Tehát az hogy mikor van ilyen együttállás egy olyan összetett számítás eredménye amiben legalább 4 változó szerepel.

De valójában még több, és ezeken felül még legalább 3 dolgot figyelembe kell venni!

Mégpedig azt hogy a Földről látható lesz -e.

1) És nem mondjuk a nap másik oldalán következik be vagy a nappali égbolton hanem az éjjelin vagy mint most az estin.

Ez erősen befolyásolja látható lesz -e egyáltalán.

2) Ehhez a számításhoz jön hozzá az is hogy a földtől milyen szögben lesz az együttállás. Hiszen a J és Sz elég messze vannak egymástól, így a rátekintési szög befolyásolja azt hogy mikor látjuk innen együtt őket. Ha pontosan a nappal átellenben való együttállást keresünk akkor éjfélkor lenne és valóban a pályájuk ugyanazon szakaszán, tehát egy nap-föld húzott egyenes vonal hosszabbításban áthaladna mindkét bolygón. De most esti együttállásnál a betekintési szög miatt a 2 bolygó egyáltalán nem a pályájuk ugyanazon szakaszán járnak. Tehát a napból húzott 3 külön egymással szöget bezáró vonalon van a föld a J és az Sz és csak a földtől a J felé húzott vonal az amire az Sz is ráesik! (Remélem így érthető!)

3) Az sem mindegy hogy áll a Föld dőlése éppen, vagyis mi a pályánk melyik szakaszán járunk.

"Cseszhetnénk" az együttállást ugyanis ha mondjuk csak a déli féltekéről látszik, akkor az Ausztrálok gyönyörködhetnek benne meg a szigetlakók. Itt meg nem látszik mert horizont alatt marad végig.

Tehát az hogy itt az északi féltekén este és hajnal közt látható együttállás az rengeteg dologtól függ!

Nem egy egyszerű keringési közös többszörös számítás oszt jóvan.

Ha van is ilyen jellegű (matematikai) ciklikussága a dolognak az minimum százezer vagy millió éves periódusban mérhető.

Azaz ha pontosan ugyanolyan körülmények és tényezők közti együttállást szeretnénk látni mint mondjuk 2000 éve volt, akkor még várhatnánk nagyon nagyon sok időt.

Ez most egy más körülmények közt és okán előállt esemény.

#5

A kérdés a bolygó együttálásokra vonatkozik a kérdező semmilyen betlehemi csillagot nem említett, maximum utalt rá ahogy én is!

Azt tudják hogy volt valami jelenség amit "új" csillagnak észleltek akkoriban. Az hogy pontosan mi volt nem tudják de a legvalószínűbb TUDOMÁNYOSAN MEGALAPOZOTT teória egy bolygó együttállás!

Ezért teljesen a tudományok témába tartozik és itt megválaszolható a kérdés!

Kérdező! Szemléletesen a következő módon értheted meg. Rajzolj fel három koncentrikus kör (ellipszis) pályát. Mondjuk az első feleljen meg a földnek, a második a Jupiternek, harmadik a Szaturnusznak. Földi szempontból az együttállás úgy értelmezhető, hogy a három égitest egy egyenes vonalon van.

Ha az egyszerűség kedvéért körpályákat tekintesz, ismered mindhárom égitest adatait (szögsebesség, rádiusz), bejelölöd a mostani időpontbéli helyeket, és mondjuk visszafelé haladva, felírhatod az idő függvényében az egyes égitestek koordinátáit, majd vizsgálod, egy egyenesbe esnek-e.

A valós pályák, vagyis a térbeli elhelyezkedés, helytől függő szögsebesség és egyebek olyan mértékben bonyolítják el a számításokat, hogy annak felvázolására itt nincs lehetőség.