Miért van a felhők felett - 40 fok?

A légkör rétegei:

[link]

A napsugárzás szinte elnyelődés nélkül jut át a légkörön (kivéve az UV sugárzást az ózonrétegben), így közvetlenül nem is melegíti fel azt. A földfelszín nyeli el, így azt melegíti fel, és az fogja aztán a levegőt felmelegíteni. (A felhők sem nyelnek el jelentős mennyiságű fényt, inkább szórják/visszaverik.)

A felmelegedett levegő általában felemelkedik (hiszen kisebb a srűsége, mint a hidegé). Viszont a légkörben felfelé haladva egyre csökken a nyomás. A felfele haladó levegő emiatt kitágul, így térfogati munkát végez a környezetén. Így csökken a belső energiája, ezáltal a hőmérséklete.

Emiatt a troposzérában (ahogy a 4. válaszoló linkjében látható) felfelé haladva kilóméterenként átlagosan kb. 6 °C-al csökken a levegő hőmérséklete. Így értehtő módon a 10 kilométeren már elég hideg lesz.

" Illetve közelebb van a nap 10.000 méter felett, akkor miért van hideg?"

10 000 méteren a Nap nagyjából 0,0067 %-al van közelebb a tengerszinthez képest. (Legalábbis az Egyenlítő környékén, attól távolabb még kisebb a különbség.)

Valóban, köszönöm a pontosítást! Nem tudom, hogy jött össze (szerintem valamiért 150 000-el számoltam 150 millió helyett, de az is lehet, tényleg elfelejtettem átváltani). Gynúsan nagy volt az eredmény! :)

Tehát pontosabban: 0,000 0067 % a 10 km a Nap-Hold távolságnak. És 150 méterre álló kályhához képest 0,01 mm eltérés felel meg arányaiban.

A kályhás hasonlat jó volt! :) Bizony kérdező az nagyon kis közeledés a Nap felé.

Van még azért más is, mint felemelkedő meleg levegő kitágulása és lehűlése. A hegyeket is ugyanannyi napfény éri, tehát nem csak lentről kaphatna meleg levegőt.

A nyári meleget is (ismételve a már elhangzottat) a talaj felmelegedése okozza elsősorban, és a nyári Nap nem közvetlenül a légkört melegíti. Tehát a felmelegedett talaj melegíti az alsó légkört, de a légkörnek is van egy hőmegtartó képessége és üvegházhatás ia, ami a ritkulásával arányosan csökken felfelé haladva.

Van egyrészt a felszálló meleg levegő lehűlése. És van a ritkább magas légkör kisebb hőmegtartó képessége is. Vagyis a magas hegyekben ott helyben sem tud a levegő ugyanannyira felmelegedni, mint tengerszinten.

Vagyis bár a magas hegyeket is ugyanannyi napsütés éri (nyilván), így elvileg nem kellene lentről kapnia melegebb levegőt sem, de...

A hegyekben ahogy melegedne a talaj, az szinte ugyanolyan gyorsan elillan a ritkább légkörben, lényegében szétszóródik a hő a világűrbe felfelé.

A magashegyi kis légkörsűrűség hőmegtartó képessége annyira kicsi, hogy hiába melegedne a hegyi talaj, szinte ugyanolyan gyorsan távozik a hő a hegyi levegőből is az űrbe.

5000 méteren a tengerszinti nyomásnak már csak a fele van meg és általában állandó a fagy és hó is.