Mi történne, ha a lemeztektonika leállna?

Igazabol semmi, azonnal eszlelheto kovetkezmenye nem lenne. Kevesebb lenne a foldrenges es a vulkankitores, de mivel a kozetlemezek mozgasa egyebkent sem tul gyors, evtizedekbe kerulne mire a meresi adatokbol ez kiderulne.

Akkor állna le, ha kihűlne a Föld magja, aminek viszont az lenne a következménye, hogy radikálisan lecsökkenne a hőmérséklet, és a legtöbb élőlény, ami nem tudna alkalmazkodni, vagy nem olyan helyen él, ami alkalmas marad arra, hogy tovább éljen, kipusztulna elég hamar.

A kéreglemezek mozgása nem ok, hanem következmény. A Föld belsejében óriási nyomás alatt nagyon forró anyag található, ami mindenféle erőhatásokra folyamatos deformációt szenved. A mag hőmérséklete bőven meghaladja az ott található anyagok olvadáspontját, de mégsem úgy kell elképzelni a dolgot hogy az izzó-folyékony lávatengeren úszkál a pár tíz-kilométeres kéreg,mint hungarocell darab a vízen. Az óriási nyomás miatt az anyag nem folyékony, inkább olyan mint a bitumen, ami hirtelen erőhatásnak úgy ellenáll mintha kemény lenne, de napok alatt a saját súlyától is kimászik a vödörből. Tehát ezen az évi pár centimétert deformálódó képlékeny anyagon vándorolnak a kéregdarabok, amiknek külön neveik vannak, mert kontinensnyi méretűek. Ezek a lemezek helyenként egymásnak feszülnek, és vagy felgyűrődnek, és ekkor keletkeznek olyan hegyek mint a Himalája, vagy az Andok, vagy szépen egymás alá becsúsznak, mint a Csendes-óceáni hátságban. A lemezek sok helyen "megakadnak", és teljesen leáll a mozgásuk, de ettől függetlenül alattuk a köpeny képlékeny anyaga elmozdul. Ez egyre fokozódó felületi feszültséget generál, és egyszer eljön az a pillanat hogy valami "eltörik". A feszültség ekkor szabadul fel,amit mi földrengésként érzékelünk. Tehát ha megállnának a lemezek, akkor az egyre gyűlő feszültségek előbb utóbb óriási földrengésekben kiegyenlítődnének. Ez csak akkor kerülhető el, ha megszűnne a köpeny-mag képlékenysége, amit viszont a meleg okoz. A mag melegét pedig a benne található rádióaktív izotópok bomlása okozza, ami a naprendszert alkotó szupernóvából maradt itt.A Föld kialakulásakor önmagában az alkotóelemek ütközési energiája is hatalmas hőt termelt, ami meg is olvasztotta a bolygót, de ez a számítások szerint pár százmillió év alatt kisugárzódott volna az űrbe. A radioaktivitás hője mindenképp kell hogy most is meleg legyen a föld belseje. Persze ezek az izotópok egyszer teljesen elbomlanak, és megszűnik a hőtermelésük, ekkor szép lassan ki fog hűlni a Föld belseje, ezzel teljesen le fog állni minden vulkanikus tevékenység, a tűzhányók kialszanak, a lemezek mozgása megáll, a kontinensek vándorlása megáll. A lemezek egymás alá bukásának van még egy évmilliárdokban mérhető aspektusa, mégpedig az, hogy a több száz kilométer mélybe bukó lemezek egy bolygóméretű reprocesszálóként működnek. Mindazt az anyagot, biomasszát amit a felszín létrehozott, begyűjti, lent elemeire bontja, egybeolvassza, majd egy vulkánon, mélytengeri törésvonalon ismét felszínre küldi. Ennek a jelentősége a globális szénciklusban óriási, mivel a biomasszával megkötött szén így visszakerül széndioxid formájában a légkörbe, amit így újra felhasználhatnak a növények. Ebből kifolyólag a lemeztektonika leállása az élővilágot is előbb-utóbb taccsra tenné.

A lemeztektonika leállásához egy hatalmas katasztrófára lenne szükség, ami messze túlszárnyalná magát a lemeztektonika leállását, annak csak egy mellékes tünete lenne. Egyébként még sok milliárd évre elegendő "földhő" van, azonban az óceánok az egyre aktívabb Nap miatt 1 milliárd év múlva elpárolognak, és emiatt meg fog szűnni a lemeztektonika, ekkorra a különféle (szén, víz) körforgások megszűnnek, meg a vulkánosság is átalakul stb.